Századok – 1972

Közlemények - Székely György: Dürer Néetországba 336/II

DV К ER KÉMETORSZÁGA 337 А XVI. század elején a kereskedelmi forgalomban vezető nagy bankár- és uzsoráscégek a termelésbe is bekapcsolódtak. A Fuggerek Németországon kívül Sziléziában és Magyarországon is jelentős bányákkal rendelkeztek. A nagy bankárok hitelezői voltak a császárnak és a hatalmas fejedelmeknek. A korszak német kereskedőtőkései közül a legfontosabbak az augsburgi Fuggerek, Welserek, Hochstetterek voltak, közöttük első helyen állt a Fugger-ház. A Fugger családi üzlet 1494-ben kereskedelmi társasággá alakult, amelynek egyedüli tagja a Fugger-testvérek voltak. Fugger Jakab, „a gazdag", alapította meg családja világjelentőségét. Befolyása volt — bányaérdekeltségeinek megfelelően — a Habsburgok magyar politikájára, V. Károly megválasztására. A Fuggerek uzsorája, nyerészkedése kiváltotta Luther Márton, Hutten Ulrik bírálatát. Dürer viszont élénk művészeti kapcsolatban állott a Fuggerekkel: Fugger Ulrik és György epitáfiuma, György sírtervezete hozzá kapcsolódik, 1518-ban lerajzolta Fugger Jakabot s ez a portré érdekes problémákat vet fel.4 Említésre méltó a kereskedőtársaságok sorában a ravensburgi Nagy Társaság, amelynek egyik illusztris tagját, Oswolt Krell lindaui kereskedőt Dürer portréja (1499) ábrázolja.5 De Németország gazdasági fejlődése az eredmények ellenére igen egyenlőtlen volt. A kifelé irányuló kereskedelmi kapcsolatok erőltetése hozzájárult, hogy éppen az ország belsejében gyenge maradt a kereskedelem és megrekedt a céhes iparszervezet. Másrészt igen bonyolultakká váltak Németország osztály viszony ai. Az osztályok már megszűntek tisztán feudális osztályok lenni. Kapitalisztikus elemek fejlődése figyelhető meg világosan, elsősorban a fontosabb városokban és a falusi háziiparban. Ehhez a társadalmi képlethez tartozhatott a Szentháromság-oltárt állíttató Matthäus Landauer nürnbergi olvasztóhutatulajdonos vagy egy másik oltárkészíttető, Jacob Heller frankfurti posztókereskedő. Mindketten dolgoztattak Dürerrel.0 4 Fritz Hörig: Die Stadt in der deutschen Geschichte (1952; in: Fritz Hörig: Wirtschaftskräfte im Mittelalter. Abhandlungen zur Stadt- und Hansegeschichte. Weimar. 1959) 670, 672, 675. 1.; Walter Goetz stb.: Das Zeitalter der Gotik und Renaissance 1250—1500 (Berlin. 1932) 577, 581, 598. 1.; Paul Wescher: Grosskaufleute der Renaissance. In Biographien und Bildnissen (Basel, é. n.) 83, 93, 95, 105, 184. 1.; D. Hay: Europe in the fourteenth and fifteenth centuries, 381. 1.; Christian Schmitz: Geschichte der Fabrik und der Massenarbeit (Jena. 1927) 77, 80. 1.; Fritz Rörig: Das Einkaufsbüchlein der Nürnberg-Lübecker Mulichs auf der Frankfurter Fastenmesse des Jahres 1495 (1931; in: Fritz Rörig: Wirtschaftskräfte) 316, 333. 1.; R. G. D. Laffan: The Empire under Maximilian I. (in: The Renaissance 1493—1520) 197. 1.; Deutsche Geschichte in Daten (Berlin. 1967) 178—179. 1.; Hermann Conrad: Deutsche Rechtsgeschichte. Bd. I. 289. 1.; Götz Freiherr von Pölnitz: i. m. 26, 357, 367. 1.; Jean Delumeau : La civilisation de la Renaissance (Paris. 1967) 236. 1.; Albrecht Dürer: Schriftlicher Nachlass. Eine Auswahl (hrsg. von Hubert Faensen. 2Berlin. 1963) 283. 1.; Itinéraire pour Dürer 94 — 95. 1.; Katalog der Älteren Pinakothek zu München. Amtliche Ausgabe. ("München, 1925) 46. 1.; Willy Andreas: Deutschland vor der Reformation. Eine Zeitenwende (Stuttgart — Berlin. 1932) 399. 1.; 1525-ben a parasztháború elleni Fugger-kölcsönökre Josef Macek: Der Tiroler Bauernkrieg und Michael Gaismair (Berlin. 1965) 47. 1.; Daniel Waley : Later Medieval Europe. From Saint Louis to Luther. (London. 1964) 262 — 263. 1. 5 H. Conrad: i. m. I. köt. 288. 1.; Fritz Rörig: Die europäische Stadt (in: W. Goetz stb.: Das Zeitalter der Gotik und Renaissance 1250—1500.) 342. 1.; D. Hay: Europe in the fourteenth and fifteenth centuries 381. 1.; Fritz Rörig: Das Einkaufsbüchlein der Nürnberg-Lübecker Mulichs auf der Frankfurter Fastenmesse des Jahres 1495. 302. 1.; Deutsche Geschichte Band 1. Von den Anfängen bis 1789 (Berlin. 1965) 403. 1.; P. Wescher: i. m. 80 — 82, 183. 1.; Katalog der Älteren Pinakothek zu München. 41 — 42. 1. és 12. tábla; G. Piltz: i. m. 14. 1.— Ravensburg városa 1526-ban vérbíróság tartásával résztvett a parasztháború megtorlásában, Alfons Dreher: Das Patriziat der Reichsstadt Ravensburg. Von den Anfängen bis zum Beginn des 19. Jahrhunderts (Stuttgart. 1966) 36. 1. 6 G. Piltz: i. m. 13, 34-35. 1.; H. Frhr. Holter v. Hallerstein: i. m. 172. 1:; Willibald Pirckheimers Briefwechsel. II. Band (hrsg. von Emil Reicke. München. 1956 = Humanistenbriefe V. Band) 109, 145. 1.; P. Wescher: i. m. 78. 1.