Századok – 1972
Tanulmányok - Szász Zoltán: Az erdélyi román polgárság szerepéről 1918 őszén 304/II
! AZ ERDÉLYI ROMÁK POLGÁRSÁG SZEREPÉRŐL 1918 ŐSZÉN 319 román nemzeti tanácsok közvetlenül végezték a lakosság ellátásával kapcsolatos ügyeket. Topánfalván a bó'rgyár teljes raktárkészletét, gabonaraktárában levő árut, bor- és szeszkészletét a lakosságnak szétosztotta, a takarékpénztárt és a kereskedők üzleteit rendeletileg felnyittatta.9 4 Másutt egészségügyi intézkedésként a bor kötelező kiárusítását rendelték el. A brádi nemzeti tanácsok közélelmezési bizottsága progresszív beszolgáltatási rendszert vezet be. Még a papoktól is beszedik a kukoricát és a petróleumot; a bizottság ármaximálást és kényszereladást rendel el.9 5 Alsó-Fehér megyében a hegyvidék és síkvidék gabonacseréjét is megszervezik. Amikor a nemzeti propaganda és a szerény szociális intézkedések hatástalanoknak bizonyultak, sor került tömeges megtorlásra is. A magyar polgárság általában elégedetlen volt a kormány gyengeségével, s követelte, hogy „a kormány, ha kell, ne vonakodjék a statárium kimondásától sem. Ez az intézkedés, ha a vagyonbiztonság elleni gonosztevők ellen lépteti életbe, nincs ellentétben a társadalmi felszabadulással."96 Arad környékén többször került sor megtorló akciókra,9 7 amelyek közül a legkirívóbb a facsádi eset.9 8 Itt november 6-án a parasztok feltörtek néhány bezárt üzletet. A csendőrség sortüze megölt két embert, de a tömeg nemhogy szétoszlott volna, hanem délutánra 900—1000 főre duzzadt. Feltörték a gabonaraktárakat, a Gloria román szövetkezet üzletét, a bocskorkészítő műhelyét. A csendőrörs hívására Aradról repülő érkezett és bombákat dobott a tömegre; állítólag 104 ember életét veszítette. A lapok lelkendezve írtak a sikerről és megnyugtatónak találták, hogy „a repülőgépek egész nap a levegőben voltak". A repülőgépeket Hunvad és Kolozs megyében is fel akarták használni.99 Arad és Krassó-Szörény megyében a polgárőrség mellett többször indított megtorló hadjáratot az ún. Acélgárda,10 0 s a román nemzeti gárdák — ahol erre alkalmasak voltak — önállóan is tevékenykedtek.101 A legszélsőségesebb terrorakciót a hírhedt Urmánczy-különítmény hajtotta végre Jósikafalván. Itt Urmánczy Jánosnak 28 000 hold erdője, kastélya és fűrészüzeme volt. Az itt dolgozó olasz foglyok és román parasztok november első hetében zúgolódni kezdtek; fenyegető magatartásuk elől Urmánczy jobbnak látta elmenekülni. Másnap a foglyok a kantint feltörték, a raktárt fölgyújtották, majd szétszéledtek; a parasztok pedig feldúlták a kastélyt. A tulajdonos testvére által toborzott különítmény (64 tiszt és altiszt) már csak a füstölgő raktárakat találta. Statáriális alapon mintegy húsz embert kivégeztek, majd tetemeiket elégették. November 12-én még ott érte őket a kolozsvári nemzeti tanácsok vizsgálatra kiküldött vegyesbizottsága.10 2 94 O. L. Nemz. Min. 1918. VI. t. 414. 95 Clopofel : i. m. 76. 1. 96 Aradi* Hírlap, 1918. nov. 5. 97 Kató István; Az 1918-as novemberi parasztmozgalmak. Századok, 1956. 3. sz. 394—415. 1. 98 Uo. és Aradi Közlöny, 1918. nov. 7.; Aradi Hírlap, 1918. nov. 7., nov. 8. 99 Vö.: L. Vajda: Documente despre miscärile täränesti din Transilvania din novembrie 1918. Analele Institutului de istorie a Partidului. 1957. 5. sz. 100 M. M. T. V. D. V. köt. 327. 1. 101 Albani : i. m. 160. 1.; Liveanu: i. m. 528—530. 1. 102 Albani : i. m. 306. 1., Clopotel : i. m. 147—148. 1.; Kertész Jenő: A tíz év előtti Erdély napja. Korunk, 1929. 1, 2, 3. sz., 9 16, 89 — 98., 171 —179. 1. Érdemes megjegyezni, hogy más nagybirtokosok a román csapatok bevonulása vitán pert indítottak az 1918 no\ emberében birtokukat megtámadó parasztok ellen. Ellenzék, 1919. febr. 9.
