Századok – 1972
Tanulmányok - Szász Zoltán: Az erdélyi román polgárság szerepéről 1918 őszén 304/II
318 SZÁSZ ZOLTÁX ennek eredményeként a közoktatásügyi miniszter elrendeli a „kultúrzóna" megszüntetését. A legfontosabb kérdés azonban a rend fenntartása volt, mert mint Jászi elmondotta — „előbb arról konferáltunk, miként lehet az erdélyi részekben a rendet és a nyugalmat fenntartani. Ebben a kérdésben teljes egyetértés volt közöttünk."8 ® A kormány és a helyi hatóságok ösztönzésére ott is alakultak tanácsok, ahol a népmozgalom nem hozott létre ilyeneket. Ebből kifolyólag Erdélyben is alapvetően két tanácstípus alakult ki: a forradalmi, illetve a forradalom által létrehozott szervek, másrészt a régi államapparátus vezetőiből (esetleg kibővítve) alakított tanácsok.8 7 A tanácsok, különösen az utóbbi típusúak, igyekeztek mindent elkövetni a mozgalmak leszerelése érdekében. A konzervatív és a radikálisabb nemzeti tanácsok egyaránt arra törekedtek, hogy propagandával, nemzeti jelszavakkal szereljék le a szociális megmozdulásokat. A román nemzeti tanácsok nagy részében jelentős szerepet játszó papok Arad környékén pl. a román falvak népét a megyeszékhelyre vitték és feleskették a Központi Román Nemzeti Tanácsra, s egyben arra. hogy „ne emeljenek kezet testvéreikre".88 Másrészt igyekeztek elhitetni a parasztokkal, hogy megmozdulásuk nemzeti jogaikat veszélyeztetné, mondván: „óvakodnunk kell, hogy ne történjenek olyan jelenségek a nem-románok ellen, . . . amelyek ellenségeinknek olyan alapot szolgáltatnának, hogy megkísérelhetnék vádlott szerepüket a vádlóéval felcserélni".8 9 A magyar kormány is arra hivatkozott, hogy nem szabad az antantnak okot szolgáltatni az ország egves pontjainak „stratégiai szempontból" történő megszállására.8 0 A Román Nemzeti Párt újra megjelenő lapja egyenesen Wilson tekintélyét dobja harcba: „Román katonák, testvérek, legyetek türelmesek ! . . . legyetek méltóak a mai kor legnagyobb emberének, Wilsonnak érdekek feletti szeretetére."91 A román nemzeti tanácsok minden esetben együttműködtek a megmaradt hatalmi szervekkel és a magyar tanácsokkal a rend fenntartásában.92 Gyakran egymagukban is olvan tevékenységet fejtettek ki, hogy ezzel a magyar polgári körök elismerését is kiváltották, s a magyar sajtó ilyenformán ír róluk: „az aradmegyei román községekben megbecsülni való buzgósággal végzi és irányítja ezt a munkát (ti. a lakosság lecsillapítását — Sz. Z.) Pop C. István és társai".93 Ott, ahol a lakosság lecsillapítása propaganda útján kivihetetlen volt, ahol a szociális bajok is kirívóbbak voltak, a tanácsok bizonyos gazdaságiszociális intézkedéseket hoztak. Néhol (Hunyad, Fogaras, részben Arad megyékben) az állami közellátási szervek a megyei vagy járási nemzeti tanácsok ellenőrzése alatt látták el feladatukat. A részben bányavidék Érchegységben a 86 Aradi Hírlap, 1918. nov. 3. 87 A tanácsok szerepére lásd Hajdú Tibor: Tanácsok Magvarországon 1918—1919-ben. Bpest. 1958. 275 1. 88 Clopotel : i. m. 61. 1. 89 Uo. 90 Később a román hadsereg bevonulásával folyt bizonyos ijesztgetés. O.L. M.E. 1918. II. t. 790. 91 Románul, 1918. nov. 8. 92 Ld. Apáthy: i. m.; Nagyküküllő megye román nemzeti tanácsa kijelenti, hogy „magyar és szász polgártársainak hasonló intézményeivel kész együttműködni minden polgár életének és vagyonának biztosítása érdekében". Clopotel: i. m. 64. 1.; hasonló adatok még O. L. Nemz. Min. 1918. IX. t. 49. 93 Aradi Hírlap, 1918. nov. 5. Pop C. István a Budapestről nov. 2-án Aradra költöző Román Nemzeti Tanács (később Központi Román Nemzeti Tanács) elnöke volt.
