Századok – 1972
Tanulmányok - Szász Zoltán: Az erdélyi román polgárság szerepéről 1918 őszén 304/II
! AZ ERDÉLYI ROMÁK POLGÁRSÁG SZEREPÉRŐL 1918 ŐSZÉN 317 nyerte meg és minden olyan tényező ellen fordult, amelyben vagyoni jóléte miatt ellenségét látta . . . Azt sem lehetne állítani, hogy ennek valamely nemzet ellen irányuló éle volna, amennyiben tisztán román községekben is történtek fosztogatások. A hozzánk közelfekvő Temesvár ott lejátszódott és eleinte külön köztársasági irányzatot szolgáló események . . . megyém lakosságára nagy hatással voltak."7 8 A parasztok támadásai nem álltak meg a nagybirtok összerombolásánál. A földosztás gondolata nem vált ugyan általánossá, de jelentőségét nem szabad lebecsülni, hiszen olyan esetek is előfordultak, amikor „megvalósítják a földosztást, ami aztán helyenként odavezet, hogy, az elvett birtokok miatt, a községek hadat üzennek egymásnak".7 9 A különböző nemzetiségű parasztság együttműködése néha igen fejlett formát mutatott. Szászrégen mellett az egyik községben két magyar paraszt vezetésével elűzték a bérlőt, majd ez a két vezető „meghívást kapott" a szomszédos román községtől a megmozdulás szervezésére.8 0 Hogy mennyire nem kímélte a román parasztság „saját vezetőinek" birtokát sem, arra elég bizonyíték Illésfalva esete. Itt Illésfalvi Pop Györgynek, a RNP idős elnökének 3000 holdas birtokán található minden állatot és fölszerelést szétosztottak. Miháli Tivadar Nagvilondán lövetett a román parasztok közé, élete, de méginkább vagyona védelmében.8 1 De megtámadták a Mocsonyiak birtokát, a nagyváradi görögkatolikus püspökség gazdaságait is. Az állami tisztviselők birtokai és a kincstári erdők, gazdaságok, ménesbirtokok a paraszti támadásoknak szintén célpontját képezték.8 '-' A megmozdulások során helyenként jelentős fegyvermennyiség került a parasztok" kezébe.8 3 v A népi megmozdulásokkal szemben az állam tehetetlennek bizonyult. Elsőszámú megtorló szerve, a csendőrség már november első napjaiban a nagyobb centrumokba koncentrálódott — hogy legalább a legénység életét biztosítsa. A besztercei csendőrszárny jelentése szerint „a támadások miatt a legtöbb örs kénytelen volt tevékenységét teljesen beszüntetni".8 4 Hiábavaló volt a minisztertanács november 4-i határozata a csendőrség létszámának emeléséről,8 5 a helyzeten már nem lehetett sokat változtatni. A nehézségek tudatában a kormány a nemzeti tanácsokhoz fordult segítségért. Már a forradalom kitörésekor magyar—román—szász közös kiáltványt bocsátottak ki, amelyben felhívták Erdély népeit, hogy „keressék egymással a kapcsolatot a személy- és vagyonbiztonság megóvása céljából". November 2-án Jászi és az erdélyi nem-magyar népek képviseletében megjelenő Vlád Aurél, Erdélyi János és Schuller Rezső, tárgyalásokat folytatnak, s 78 О. L. Nemz. Ilin. 1918. IX. t. 27. A jelentés a hadsereg helyi erőinek bomlását is közli. 79 O. L. Nemz. Min. 1918. IX. t. 677. 80 Liveanu : i. m. 503. 1. 81 IoanGeorgescu : George Pop de Bäsesti. Oradea. 1935. 158.1. —Komáromi János: Jászi Aradon. Új Magyar Szemle, 1920. 1. sz., 27—35. 1. 82 Ld. P. I. Arch. 1918. A XVI. 7/49—52. 83 Nov. 6-án a kápolnokmonostori fegyverraktárt támadják meg és hordják szót készletét. P. I. Arch. 1918. A XVI—7/52. Hunyad megyében a parasztok ágyúkat szereznek a visszavonuló Mackensen hadtesttől. Ion Clopotel: Revolutia din 1918 si unirea Ardealului cu Románia. Cluj. 1926. 69. 1. 81 P. I. Arch. 1918. A XVI. 7/50—51, 7/4. 85 О. L. Minisztertanácsi jkv. 1918. nov. 4.
