Századok – 1972
Tanulmányok - Gyimesi Sándor: Az európai városok a kapitalizmus küszöbén 277/II
AZ EURÓPAI VÁROSOK A KAPITALIZMUS KÜSZÖBÉX 287 többé-kevésbé központiaknak számítottak, a modern korban nem egy körülhatárolható területre vonatkoznak, s így singuláris jellegűek lesznek. Szinte teljesen új s kifejezetten középponti jellegű funkciók megjelenését jelentik a középkorihoz képest az adminisztratív szerepkörök. Mindezek alapján aligha lehet tehát a modern várost funkcionális szempontból a feudáliskori város egyenes folytatásának tekinteni. jA középkor—újkor határán Európa nagy részére jellemző városhanyatlás éppen ezzel a funkcióváltozással állott kapcsolatban. 2. Városok hanyatlása és felemelkedése A középkori városok Nyugat-Európában а XV XVI. században élték fénykorukat. A nem tőkés átutermelés és áruforgalom előző századokban kifejlődött rendszere ekkorra teljesedett ki bennük és érte el csúcspontját. A városok feudális típusa ezzel eljutott teljesítőképessége határáig, s virágzását Európa-szerte hamarosan megtorpanás, sőt visszaesés váltotta fel. Területenként, esetleg városonként kisebb-nagyobb időbeli és fokozati eltérésekkel, nagyjából a XVI. századtól kezdődően egész Európára a városügy hanyatlása volt jellemző.30 A városgazdaság széthullott, a régi kereskedő és ipari körzetek elsorvadtak. A kontinens előző századokban oly élénk forgalmi kikötőiben elhalt az élet, a távolsági kereskedelem centrumai kevés kivétellel csendes kisvárosok lettek. Tönkre ment a kézműipar is, és a délnémet ipari centrumok vagy a flamand „jó városok" csakúgy elveszítették régi fényüket, mint az egykor oly nagyhatalmú Hansa. 31 Általános elszegényedés következett be, s a mezőgazdaság ismét tért hódított a városokban. Németországban ekkor alakult ki az egzisztenciáját az őstermelésre alapozó Ackerbürgerstadt típusa, de rusztikalizálódtak az angol városok is. Jól jellemzi ezt egy Dorchesterről szóló leírás: „Dorchester kapcsolata a mezőgazdasággal alig volt gyengébb, mint a szomszédos falvaké. A városi nép az élet minden változásában együtt élt a falusival . . . Casterbridge a körülfekvő vidék életének kiegészítője volt, s nem városi ellentéte."32 A városok visszaesése lélekszámuk megfogyatkozásában is kifejezésre jutott. Regenerálódó képességük sem volt már a régi. A 30 éves háború elmúltával például sok német város csak a XIX., sőt nem ritkán csak a XX. században érte el azt a népesedési szintet, amelyen a XVI. század végén állott.33 A gazdasági hanyatlás mellett - azzal több kevesebb összefüggésben elpusztult a régi városalkotmány is. A városokat uralma alá hajtotta a királyi hatalom, mint például Franciaországban, vagy a fejedelmi abszolutizmus, mint Németország egyes tartományaiban. Jelentékeny városok vesztették így el önkormányzatukat, mint Bécs a Ferdinánd főherceg által 1526-ban kibocsá-30 Handwörterbuch der Sozialwissenschaften. Stuttgart—Tübingen—Göttingen 1956. IX. köt. 786. 1. — A feudális városok hanyatlását részletesen vizsgálja szerző kandidátusi d isszertációjában. 31 J. Kuczynski: Allgemeine Wirtschaftsgeschichte. Berlin. 1949. 165. I. — Kuezynski (i. m. 168. 1.) a gazdasági élet hanyatlásáról beszól, de ezt — mint példáiból kitűnik — elsősorban a városok hanyatlásán méri. Ez alól viszont Anglia sem volt kivétel. Más kérdés persze, hogy a városhanyatlás mögött ténylegesen általános gazdasági visszaesés volt-e. 32 Deutsches Städtebuch, I. köt. Stuttgart-Berlin, 1939. 17. 1.; в. M. Trevelycm: Geschichte Englands. München. 1947. II. köt. 490. 1. 33 E. Keyser: Die Bevölkerung der deutschen Städte. In: Städtewesen und Bürgertum als geschichtliche Kräfte. Lübeck. 1953. 31. 1.
