Századok – 1972

Folyóiratszemle - Špiesz; A.: Az ipari forradalom Angliában és a mai Csehszlovákia területén 241/I

FOLYÓIRATSZEMLE 241 gazdasági, szociális és politikai feltételeit, ill. vázolta a megegyezés várható következményeit. Ebben a tekintetben is a cseh humánüs program talaján állott, az érvényben levő alkotmány módosítása nélkül azonban megvalósíthatatlannak tartotta a tartós cseh—német megállapodás érvényre juttatását. Masaryk a cseh, ill. a cseh—német kérdést inkább szociális kérdésként kezelte, a nyelvi ós az államjogi viták megszüntetésének nála a szociális haladás ügyét kellett szolgálnia. Masaryk cseh politikai programjának három változata van. Az első — az ún. osztrák változat — a múlt század 90-eS éveiben alakult ki, s Palacky politikai koncepciájából — természetesen a megváltozott körülményeknek megfelelően — indul ki, vagyis ebben a politikai programváltozatban a cseh nemzet fejlődósének biztosításához Masaryk is megfelelő keretnek tekinti az Ausztria által biztosított körülményeket, de haladéktalanul végre kell szerinte hajtani Ausztriának a demokrácia, a szociális igazság ós valamennyi nép iránti megértés szellemében való megreformálását, aminek alapvető feltétele a csehek és a németek tartós kiegyezése. Az osztrák uralkodó körök viszont erre nem voltak hajlandók, sőt Ausztriának az imperialista Németországhoz való csatlakozása, a nagynómet sovinizmus mérhetetlen megerősödése eleve lehetetlenné tette a Csehországban élő csehek ós németek tartós kiegyezését. Ausztria katasztrófa felé sodródó fejlődésót természetesen Masaryk az első világháborút megelőző és háború alatti években is figyelemmel kísérte. Továbbra sem mondott le a humanizmus, a demokrácia, a nemzetek közötti béke megvalósításának eszméjéről, s mivel látta, hogy ezeket Ausztria segítségével, ill. Ausztria keretén belül semmi esetre sem tudja megvalósítani, könyörtelen harcot indít Ausztria ellen. Ennek a harcnak a hevében fogalmazta meg az új cseh programot. Politikai programjának új változatát „Uj Európa" c. munkájában (1918) fektette le. Ennek a programnak a lényege a következő: a cseh kérdést európai kérdésként kell értelmezni és kezelni, Közép- és Kelet-Európában pedig szuverén államokat kell létrehozni. Ilyen körülmények megteremtése után a fő cél: a nemzetközi érdekek harmóniájának a létrehozása. Négy évi távollét után, 1918 decemberében Masaryk, mint a cseh nemzet vezetője, államának megalapítója tért vissza hazájába. A 20-as évek közepén Masaryk megfogalmazta a cseh program csehszlovák változatát. Ezt a programot utolsó nagy összefoglaló művében, a ,,Világforradalom"-ban dolgozta ki. (Севкг) Öasopis Historicky. 1970. 1. sz. 1—22. I.) G A. Spiesz: Az ipari forradalom Angliában és a mai Csehszlovákia területén (Kísérlet az összehasonlításra) A szerző párhuzamot von a két országban lezajlott ipari forradalom kezdeti szakasza között, elsősorban az ipari forradalom kibontakozásának gazdasági előfeltételeivel foglalkozik, s csak periférikusán érinti e folyamat társadalmi és politikai előfeltételeit. A cikk bevezető része az ipari forradalom fogalmának a tisztázására törekszik. A szerző megjegyzi, hogy az ipari forradalom tartalmát, ill. lezajlását és tartamát illetően igen nagy az eltérés az egyes történészek ós közgazdászok felfogásában. Ő maga az ipari forradalomra nem mint a modern társadalom kialakulásának, ill. a régi társadalom felbomlásának a folyamatára tekint, hanem — felfogása szerint — az ipari forradalom alatt a kézi termelésről a gépi termelésre való átmenetnek azt a folyamatát kell értenünk, amikor ezzel az átmenettel egyidőben sor kerül a termelőerők jelentős fejlődésére is; de ipari forradalomnak kell tekintenünk art a folyamatot is, amelyen belül a fejlődés nem1 16 Századok 1972/1