Századok – 1972

Folyóiratszemle - Špiesz; A.: Az ipari forradalom Angliában és a mai Csehszlovákia területén 241/I

242 FOLYÓIRATSZEMLE 242 Így zajlik le, hanem csak a meglevő termelési folyamat mechanizációja következik be. Az első modellt Anglia, a másodikat az európai kontinens és a világ más részeinek a fejlettebb országai képviselik. A szerző ezután röviden elemzi azokat az okokat, ill. körülményeket, amelyek eredményeként elsőként épp Angliában került sor az ipari forradalom kibontakozására. Vázolja az ipari forradalom gyors ütemű fejlődósének tényét, de keresi azokat az okokat is, amelyek következtében az angol ipari forradalom viszonylag rövid időn belül a modern ipari társadalom kialakulásának a folyamatába csapott át. Kiemeli: mindez főleg az ipari forradalom kibontakozását megelőző időszakban végbement rendkívül kedvező gazdasági és szociális fejlődés következménye volt. Gazdag irodalom alapján vázolja az angol ipar, tőkefelhalmozódás, mezőgazdaság és a piac területén lezajlott nagyarányú fejlődését. Anglia már a középkorban is európai hírű és jelentőségű textiliparral, ezen belül különösen fejlett gyapjú- ill. gyapotfeldolgozó iparral rendelkezett. A gyapjú feldolgozása terén már a középkor végén jelentős szerepet kezdtek játszani a kisvállalkozók, az ún. ,,clothier"-ek, akik gazdaságilag csakhamar hatalmukba kerítették az ország nyugati és keleti részében és Yorkshire grófság területén összpontosult textil-termelés jelentős részét. Az angol gyapotipar pedig kezdettől fogva kapitalista alapokon nyugodott. A textiliparon kívül Angliában az újkorban gyors fejlődés zajlott le a vas, az acél, a réz, az ólom, valamint a szénbányászat területén is. A fejlett angol ipar jelentős mértékben exportra orientálódott, s az angol árukivitel a XVIII. század folyamán állandó emelkedő tendenciát mutatott. Természetesen a XVII—XVIII. századi angol gazdasági fejlődés fontos tényezője, az ipari forradalom előfeltétele, a nagyméretű tőke-, ill. más pénzforrásoknak az ország területén való felhalmozódása volt. Ennek az óriási gazdagságnak a jelentős része a gyarmati expanzióból és az ipari termékek exportjából származott (jó hitelszerzési lehetőségek, csökkenő kamatok). Ugyancsak jelentős előrehaladást könyvelt el a XVII—XVIII. század folyamán az angol mezőgazdaság is. A parasztoknak a földtől való eltávolítása, az ún. „elkerítések" a XVIII. század második felében már tömegjelleget öltött. Ebben az időben zajlott le a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés, meliorizáció, a mezőgazdasági termelés specializálódása, hektáronkénti átlagtermelés növelése — ez 1780-ban 50%-kal volt magasabb, mint ugyanebben az időben Franciaországban. A mezőgazdasági termelés intenzivitása együttjárt a munkaerőtartalékok jelentős növelésével is. A XVIII. század első két harmadában lezajlott rendkívül kedvező gazdasági fejlődés hozzájárult a reálbérek jelentős emelkedéséhez (csökkenő mezőgazdasági árak — a lakosság vásárlóképességének növekedése — ennek következtében az ipari forradalom kezdetén az angol ipar elsősorban a hazai piac igényeinek a kielégítésére orientálódott). A szerző ezután rátér a mai Csehszlovákia területén azonos időszakban az ipar, a tőkekoncentráció, a mezőgazdaság és a piac területén végbement fejlődés vizsgálatára, természetesen szem előtt tartva a korabeli angol viszonyok alakulását. Angliával ellentétben a mai Csehszlovákia területén — annak ellenére, hogy a XVII-—XVIII. században már itt is viszonylag fejlett iparról beszélhetünk — a XVIII. században a gazdasági élet fontos tényezője a manufaktúra-ipar volt, amelynek fontos szerepe volt a kapitalista viszonyok kialakulásánál, a technikai haladás megvalósulásánál, ennek ellenére mégsem vált az ipari forradalom fontos tényezőjévé. Ezzel szemben Angliában a gyári ipar a volt gyapjú-és gyapottextilipar régi centrumaiból nőtt ki, s ezek rövid időn belül nagy ipari városokká nőtték ki magukat, s itt a vezető szerep az ipari burzsoáziát illette meg. Ezzel szemben sem Csehország, sem pedig Szlovákia területén nem lehetett olyan gyárossal találkozni, aki a volt manufaktúratulajdonosok sorából került volna ki (mert ezek itt a feudális osztály soraiból kerültek ki, ők pedig nem a manufaktúrában látták gazdasági ós társadalmi érvényesülésük egyetlen forrását).