Századok – 1972

Történeti irodalom - Három könyv Budapest felszabadulásáról (Ism. Tóth Sándor) 217/I

174 TÖRTÉNETI IRODALOM 217 A rendkívül szerteágazó, és szinte minden területen egyformán magas színvonalú tudományos munkát a hivatalos elismerések özöne honorálja. 1902-ben az Order of Merit tagja lesz, 1906—1908 között a Royal Society elnöke, 1908-tól a Cambridge-i Egyetem kancellárja, tucatnyi egyetem tiszteletbeli doktora, számlálhatatlan bel- és külföldi akadémia (közöttük a magyar) tiszteleti tagja. Rokonszenvesen szerény egyénisége azonban alig ügyelt az efféle dicsőségekre: mindvégig megmaradt a laboratórium csendes munkásának. Az első világháború időszakában konkrét kutatások mellett tudományos tanácsadással vette ki részét a honvédelmi munkából; a szerző felhívja a figyelmet repülóselméleti munkásságára. A helikopter-tervezés egyik előfutára volt, és elméleti tevékenysége már a Wright-testvérek repülő-kísérleteire is hatással volt. Ezért választotta elnökéül az Aeronautikai Tanácsadó Bizottság is, ahol a munka oroszlánrészét vállalta. — A szerző végezetül összefoglalja Rayleigh jelentőségét a modern fizika, nevezetesen a relativitás-elmélet és a kvantum-elmélet megalapozása szempontjából is. Lord Rayleigh biográfusa nem történetíró: munkáját nem annyira feldolgozásnak, mint inkább jól összeállított forrásanyagnak és visszaemlékezésnek kell tekintenünk. A könyv mégsem pusztán tudománytörténeti dokumentáció. Felkelti a társadalom- és művelődéstörténész, illetve tágabban a viktoriánus Anglia minden kutatójának figyelmét. Lord Rayleigh kora legmagasabb szintű társadalmi és szellemi életének volt tevékeny részese, s életrajza bepillantást enged a múlt század második felének, illetve a huszadik század első évtizedeinek Angliájában kivételes helyzetet élvező társadalmi réteg életformájába és gondolkodásmódjába is. A kötet gazdag anyaga sajátos adalék a szigetország nagy korszakáról kirajzolódó általános történeti képhez. FRANK TIBOR HÁROM KÖNYV BUDAPEST FELSZABADULÁSÁRÓL Fehér Lajos : Harcunk Budapestért. Budapest, Zrínyi Katonai Kiadó. 1969. 133 1. György István: Kétezerötszázan voltak. Budapest, Magvető Könyvkiadó. 1970. 136 1. I. T. Zamercev: Emlékek, arcok, Budapest. Budapest, Zrínyi Katonai Kiadó. 1969. 142 1. Fővárosunk történetének legnehezebb és legtragikusabb napjait, heteit, hónapjait idézik fel negyedszázad múltán, más-más nézőpontból e három vékony kötet szerzői. Fehér Lajos a vezetése alatt működött partizán akciógárdák harci tetteinek állít emléket; György István a Budai Önkéntes Ezred történetét rekonstruálja; Zamercev tábornok pedig az élet beindításának nehézségeire emlékezik. A kor, amelyről szólnak, ma már történelem. A felszabadulás óta felnövekedett nemzedék főleg olvasmányaiból alkothatmagának képet róla. S nagymértékben ezeken az olvasmányokon múlik, milyen az a kép, melyet ifjúságunk a felszabadulásról, annak körülményeiről a saját tudatában kialakít. Mindenekelőtt ezért üdvözöljük e három könyv megjelenését. Mondanivalójuk számos részlettel gazdagítja, pontosítja a fiatalok s a kortársak ismereteit. Fehér Lajos munkája második, átdolgozott kiadásban jelent meg. Az új kiadást mindenképpen indokolja az első megjelenés (1946) óta eltelt idő, hiszen a könyv gyakorlatilag régen hozzáférhetetlenné vált mind a pedagógusok, mind az egyszerű érdeklődők számára. Az átdolgozás csupán néhány részletre terjedt ki, s nem érintette a munka lényegét, de még szembetűnőbbé tette azt az erényét, amely a tárgyalási mód koncentráltságában jelentkezik. A „Harcunk Budapestért" lapjain a szerző azokat az erőfeszítéseket eleveníti fel, melyeket 1944 nyarának végén törtónt újjáalakulása után fejtett ki a Kommunista Párt az antifasiszta fegyveres ellenállás megszervezése érdekében. Ennek keretében tárgyalja a legjelentősebb budapesti akciógárdák, a legendássá vált Marót, Szír,