Századok – 1972
Történeti irodalom - Három könyv Budapest felszabadulásáról (Ism. Tóth Sándor) 217/I
174 TÖRTÉNETI IRODALOM 218 és Laci-csoport harccselekményeit. Érdekfeszítő a legfontosabb akciók: a Gömbös -szobor, a Metropol Szálló, a Kossuth Lajos utcai nyilas könyvesbolt felrobbantása, a „Hűség Háza" és más fasiszta objektumok elleni kézigránátos támadás, a vasútvonalak többszöri megrongálása, a Városi Színházban rendezett nyilas naggyűlés szétugrasztása, számos német teherautó megsemmisítése előkészítésének és végrehajtásának leírása. Fehér Lajos jól érzékelteti az illegalitás körülményei között végzett munka nehézségeit, veszélyeit, váratlan ós kiszámíthatatlan buktatóit, a résztvevők leleményességét, bátorságát, helytállását. Igaz hazafiakat, hősöket mutat be, akik a magyar történelem legválságosabb időszakában egész emberként állták meg a legsúlyosabb próbák sorát. Lónyegretörő szűkszavúsággal megírt műve számos regény, dráma és film témáját rejti magában. Sajnálatos, hogy íróink mily kevéssé éltek az ömnagát kínáló lehetőséggel. Mint az ismertetés elején említettük, a könyv 1946-ban jelent meg első kiadásban. Annál figyelemre méltóbbnak kell tartani, hogy a szerző már akkor, közvetlenül az események után, világosan látta és helyesen értékelte a magyar fegyveres ellenállás széles kibontakozását akadályozó tényezőket. Ez egyúttal annak bizonyítéka, hogy a kommunista párt vezetése kezdettől fogva reálisan mérte fel és önkritikusan elemezte a háború alatti helyzetet s benne a párt tevékenységét. A fasiszta megszállók elleni küzdelem egy másik formájával foglalkozik György István „Kótezerötszázan voltak" című riportkönyve. 1945. január 20-a, a fegyverszünet aláírása után engedélyezte a 2. Ukrán Front kötelékébe tartozó „Budapesti Csoport" parancsnoksága önkéntes magyar alakulatok szervezését olyan átállt, vagy fogságba került magyar katonákból és tisztekből, akik készek voltak fegyvert fogni a hitlerista megszállók és hazai cinkosaik ellen. A magyar századok a szovjet csapatok oldalán részt vettek Buda valamennyi fontosabb védelmi objektumának elfoglalásában, majd a német kitörési kísérlet meghiúsításában. Több mint 600 hősi halottat vesztettek a harcok során. Az ostrom utolsó napjaiban ezekből az alakulatokból jött létre a Budai Önkéntes Ezred, Variházy Oszkár alezredes parancsnoksága alatt. A történetkutatás az 1950-es évek végén tárta fel a Budai Önkéntes Ezred szerepét a főváros felszabadításában. György István az első tudományos eredmények nyomán elindulva kutatott fel számos egykori önkéntest, őket szólaltatta meg a Népszabadságban 1968 végén közölt riport-sorozatban. E sorozat továbbfejlesztéseként jelent meg a „Kótezerötszázan voltak" című könyve. Ebben a krónikás hűségével, mozaikokként illeszti egymáshoz a résztvevők és szemtanúk visszaemlékezéseit, melyeket korabeli források adataival és tudományos munkákból vett elemzésekkel, értékelésekkel egészít ki. Ily módon a különböző részletek szerves egésszé állnak össze; jól érzékeltetik az ezred létrejöttének körülményeit, bepillantást engednek a századok harctevékenységébe, megmutatják azokat a folyamatokat, amelyek az önkénteseket eljuttatták a fasizmus elleni harc vállalásáig. Fehér Lajos és György István nem történészként, s nem is a történészek helyett fogtak tollat. Munkájuk a legnemesebb értelemben vett ismeretterjesztést szolgálja, magas színvonalon. Mindkét könyv a további kutatásokra kell, hogy ösztönözze a szakembereket, emellett főleg a történelemtanításban jelent hasznos segítséget. Szólamok helyett tények sokaságával járul hozzá, hogy népünk legjobbjainak fasizmus elleni fegyveres küzdelme elfoglalja méltó helyét legújabbkori történelmünk forradalmi, haladó hagyományai sorában. Legalább ilyen fontos, hogy ifjúságunk sokoldalú, tényeken alapuló, reális képet alkothasson magának arról, milyen körülmények között és honnan indultunk el a felszabadulás után, hogyan kezdődött új életünk. A negyedszázados évfordulóra számos helytörténeti munka, egy központi forráskiadvány ós egyéb mű jelent meg e témakörből. Zamercev tábornok memoárja nem csupán egy a témával foglalkozó kötetek közül.