Századok – 1972

Történeti irodalom - Schwob; Ute Monika: Kulturelle Beziehungen zwischen Nürnberg und den Deutschen im Südosten im 14. bis 16. Jahrhundert (Ism. Kurcz Ágnes) 211/I

174 TÖRTÉNETI IRODALOM 214 Név- és helymutató, valamint műmellékletek egészítik ki. A kézikönyv-jellegből következik, hogy egy-egy adat más-más nézőpontból, más-más fejezetben ismét előkerül: ez csak használhatóvá teszi, ha nem is válik az egyfolytában való olvasás előnyére. A baj csupán az, hogy az olvasó nem tudja leküzdeni érzését: szorgalmas kompendiummal van dolga, eredetiség, ötletek, kritikai állásfoglalás nélkül. Mintha időnként több ós részletezőbb is volna az adatközlés a kelleténél. Említ olyan személyeket is, akiknek Nürnberggel való kapcsolata igen vékony és érdektelen, tehát a nürnbergi kutatókat nemigen érdekelheti ebben a vonatkozásban. (Pl. Hoffgreffet és Heltait; Helt.ai szász eredeténél mégiscsak fontosabb, hogy a XVI. század legjelentősebb magyar prózaírója, a család nyomdájának 189 kiadványából 109 magyar, s csupán 4 német nyelvű.) Sokszor erőltetett a „délkelet-európai németség"-hez fűződő szálak hangsúlyozása, mert a korabeli protestáns szemlélet több közösséget talált egy Dévai Biró Mátyásban, mint bármely németnyelvű katolikusban; így a szerző többnyire észrevétlenül el is ejti ezt az újra egyre anakronisztikusabbá váló szempontot. De ideje volna végleg revízió alá venni a „német délkelet" fogalmát. Másrészt, mivel minden adatra szinte egyenlő súly esik, nem látjuk a fő vonalakat: Nürnbergnek a magyarországi-erdélyi kereskedelemben, illetve könyvkiadásban, kulturális kapcsolatokban, a reformáció ideológiájában elfoglalt speciális helyét, viszonyát a többi német vagy nyugat-európai városhoz — tehát valódi jelentőségét. KURCZ ÁGNES