Századok – 1972

Történeti irodalom - Schwob; Ute Monika: Kulturelle Beziehungen zwischen Nürnberg und den Deutschen im Südosten im 14. bis 16. Jahrhundert (Ism. Kurcz Ágnes) 211/I

174 TÖRTÉNETI IRODALOM 212 mutat Nürnberg és a kelet-európai németnyelvű lakosság kulturális cseréjére. Mindenekelőtt Regiomontanust, a Mátyás udvarában élő matematikust ós csillagászt említi, aki 1471 után új lakóhelyéül Nürnberget választotta, a kutatásait elősegítő fejlett kézműipar ós a kereskedelem nyújtotta széleskörű és gyors levélváltási lehetőségek miatt. Nürnbergben tovább dolgozott Mátyás megbízásából. A Sodalitas literaria Danubiana gyér nürnbergi vonatkozásait is megpróbálja feltüntetni a szerző. De kétségtelenül a reformáció hozta létre a legszorosabb összeköttetést Nürnberg és a németajkú városok között. A nürnbergi Veit Dietrich prédikátor, Luther barátja, élénk levelezésben állt ljubljanai szellemi körökkel. A levelekből kitűnik, hogy e körök is erősen hajlottak a reformációra. Magyarországon, ahol a felemelkedés útja egy-egy nagyúr bizalmi szolgálatán át vezetett, becsvágyó német kereskedőcsaládok is igyekeztek bekerülni a „famíliába"; több nürnbergi teljesített udvari szolgálatot a XV. század elejétől fogva. Diplomáciai küldetésben már I. Lajos udvarát felkeresték nürnbergiek. A legjelentősebb, udvarral kapcsolatos esemény 1424-ben a birodalmi kincsek Nürnbergbe szállítása. Konstantinápoly felé is Magyarországon át mentek a nürnbergi követek, másrészt zarándokutak vezettek Nürnbergbe — a kincsek megtekintésére — ill. Nürnbergen át Aachenbe. Érdekesen foglalja össze a szerző a zarándoklatok célját, menetét, lefolyását, majd a tanulmányutakon s a kalandos utazásokon résztvevőket sorolja fel. A nürbergiek azonban hadi vállalkozásokban is jelen voltak, zsoldosokat vezettek a török ellen Magyarországra, s maguk is kivették részüket a harcból (legalábbis a szerző helyi forrásai alapján). A mű második része kimerítően tárgyalja a könyvkiadást, könyvnyomtatást és kereskedelmet. A vallásos élet ós nevelés területén találni a legtöbb kulturális kapcsolatot. Honter János, a nagy brassói szász humanista reformátor és polihisztor a „Reformatio ecclesiae Coronensis" megírásakor valószínűleg egy nürnbergi egyházi rendtartást használt fel, melynek Lazarus Spengler lehetett a szerzője. A nürnbergi Andreas Osiander tanait és gyakorlati útmutatásait is ismerték az erdélyi szászok, Veit Dietrich Agendájának egy példánya ma is megtalálható a nagyszebeni Brukenthal-múzeumban. Valószínűleg Luther körében ismerte meg Dietrich Dévai Biró Mátyást, akinek a protestantizmusért elszenvedett fogságáról írt Apológiáját 1537-ben adta ki Nürnbergben. Dietrichnek még több erdélyi személlyel volt kapcsolata, és érdekes könyvtörténeti probléma, hogy legutolsó művét, a Spruchbüchleint özvegye a kolozsvári Hoffgreff-nyomda kolofónjával nyomtatta ki — Nürnbergben, tilalmas tartalma miatt. A brassói nyomda több nürnbergi hitoktató- ós iskolakönyvet nyomtatott ki újra, pl. Heyden Sebald Prima Rudimentáját. Nürnbergi egyházi énekeskönyveket is találni brassói gyűjteményekben: a frank városban egyenesen keleti exportra szánt énekeskönyveket is nyomtattak. A nürnbergi, „Délkelet-Európával" foglalkozó írásművek közül sajnos a szerző első helyen említi a „dicsőséges szent Jobb"-ról szóló állítólagos magyar nyelvű ősnyomtatványt, mely a nürnbergi Kobergernól jelent volna meg, s csak a lábjegyzetben említi — állásfoglalás nélkül —, hogy Pukánszky kételkedett az adatban. A legújabb kutatások (Fitz József) egyértelműen hamisnak tartják ezt az adatot. Ezután viszont a korszak magyar kutatói számára is tanulságosan gyűjti össze a legaprólékosabb könyvészeti adatokat, ismertetve a kiadványok magyarországi vonatkozásait. Kiemeli Veit Dietrich etárgyú írásainak hatását a nürnbergi tanács állásfoglalására a hadi eseményekkel kapcsolatban. Jellemző a kor „internacionalista" protestáns világnézetére, hogy a török csapást a magyarországi ,,abgötterey"-nek tulajdonítják, a katolikus tévelygésnek. Veit Dietrich számára nem német és nem-német, nem törökuralta és keresztény országban élő emberekre oszlott a világ, hanem a régi hithez tapadókra és az igaz keresztényekre. A nürnbergi-magyarországi könyvkereskedelmi forgalomban a legjelentősebb név a kiadó és nyomdász Anton Koberger. Több nyomtatványát találni Brassóban és