Századok – 1972

Történeti irodalom - Vasari; Emilio: Ein Königsdrama im Schatten Hitlers (Ism. Fejes Judit) 208/I

174 TÖRTÉNETI IRODALOM 210 Anschluss megakadályozásának egyik lehetősége merült fel a nagyhatalmak részéről Habsburg Ottó trónrajuttatásának gondolata, majd a második világháború éveiben mint a háború utáni rendezés egyik formája vetődött fel az angol illetve amerikai politikai körökben. Vasari azonban ismét elvéti az arányokat, túloz, amikor azt állítja, — és ennek megfelelően kezeli a rendelkezésére álló anyagot —, hogy a harmincas évek nemzetközi politikai életének fő kérdése volt a Habsburg-restauráció. A magyar külpolitika két alapvonásaként a szerző a restauráció-ellenességet és a revíziós szándékot jelöli meg. Vasarinak az a véleménye, hogy a restauráció feltétele lett volna a revíziónak, hiszen az Ausztriával való egyesülés révén, mint nagyhatalom, sokkal kedvezőbb lehetőségek közepette próbálkozhatott volna területi igényei kielégítésével; másrészt egy megreformált és korszerűsített, demokratikus berendezkedésű Habsburg-állam vonzóerőt gyakorolt volna a környező országok nemzetiségeire, maga mögé állíthatva azokat. A revízió megvalósítására azonban Magyarország a veszélyesebbik utat választotta akkor, amikor a Berlin—Róma tengely kovácsolójává vált. — Kétségtelen, ezzel szemben, hogy a Horthy-rendszer logikus módon lépett erre az útra, s a harmincas években a restauráció, mint reális alternatíva nem jöhetett szóba sem, legfeljebb játszani lehetett a gondolattal. Végül bemutatja a szerző Horthy dinasztiaalapítási szándékát és konkrét lépéseit ennek megvalósítására. Horthy kezdettől királyi jogokat követelt magának; a legfontosabbat, hogy ti. a kormányzó nem tartozik felelősséggel a parlamentnek és feloszlathatja azt, a Gömbös-korszakban — valójában Darányi kormánya idején — kapta meg. Dinasztiaalapítási törekvései azonban mindenkor az uralkodó osztály merev ellenállásába ütköztek. Fiának — utódlási jog nélkül — kormányzóhelyettessé választása félsiker volt csupán. A kormányzóhelyettes halála után ezt a tisztséget még kisgyermek-korban levő unokája számára szerette volna fenntartani. Vasari történelmi igazságszolgáltatást, sorsszerűséget lát abban, hogy Horthyt — aki megakadályozta IV. Károly restaurációs kísérleteit, mert magának akarta biztosítani a hatalmat, és ennek érdekében Hitler „árnyékába" állt, — végül Hitler mozdította el hatalmából. FEJES JUDIT UTE MONIKA SCHWÖB: KULTURELLE BEZIEHUNGEN ZWISCHEN NÜRNBERG UND DEN DEUTSCHEN IM SÜDOSTEN IM 14. BIS 16. JAHRHUNDERT (R. Oldenbourg, München. 1969. VIH+273 1. Buchreihe der Südostdeutschen Historischen Kommission Bd. 22.) KULTURÁLIS KAPCSOLATOK NÜRNBERG ÉS A DÉLKELET NÉMETJEI KÖZT A XIV—XVI. SZÁZADBAN Nürnberg és „Délkelet-Európa" kapcsolatait a gazdaság- és művészettörténet idáig csak részkutatásokban tisztázta, így a nyugatnémet szerző elsőrendű célja, hogy a XIV—XVI. századi, azaz a politikai-gazdasági-kulturális virágkorát élő Nürnberg és a délkelet-európai területeken (azaz Magyarországon, Erdélyben, a román fejedelemségekben és Szlavóniában) élő német városi lakosság kulturális kapcsolatairól teljes összképet nyújtson. Az így körvonalazott témánál mégis többet kínál a könyv, mert már szerkezetében is két, szinte egyenlő terjedelmű részre tagolódik. Műve első fele a könyvkultúra kérdé-