Századok – 1972

Folyóiratszemle - Bányai László: A MADOSz szerepe az antifasiszta erők egyesítésében (1933–1937) 1462/VI

1462 FOLYÓIBATSZEMLE az 1946 augusztusi nagy afrikai bányászsztrájk volt, amikor mintegy 100 000 munkás hagyta abba a munkát. A sztrájkot állami erőszakszervezetek törték le, s megkezdődött a háború utáni letartóztatások, üldözések hosszú sora. 1946 novemberében a párt vezetőit letartóztatták, a párt több tagját meggyilkolták, s maga a párt illegalitásba szorult, de ennek ellenére a rendkívül nehéz feltételek közepette tovább küzd befolyása kiszélesítéséért. (Marxism Today 1971. aug. szám. 227—237. I.) J.. Bányai László: A MADOSz szerepe az antifasiszta erők egyesítésében (1933—1937) A tanulmány bevezetőjében a szerző a MADOSz megalakulásának előzményeit vázolja. Említést tesz a gazdasági válság éveiben a romániai munkásság ós parasztság ellen irányuló csendőri terrorista akciókról, amelyek a nemzetiségek által lakott falvakban különös brutalitással folytak. A Román Kommunista Párt, amely élesen elítélte ezeket az akciókat, az 193l-es kongressszuson határozatot hozott, hogy az elnyomó rendszer elleni küzdelemben különös figyelmet kell szentelni az Erdélyben élő magyarok helyzetének, és a falusi népességet meg kell szabadítani a reakciós Magyar Párt befolyásától. Ennek érdekében, a következő évben, a kommunista párt támogatásával, megjelent a Falvak Népe című újság. Cikkeiben a lap elítélte a nemzetiségek elnyomásának minden formáját és a soviniszta uszítást, leleplezte a Magyar Párt nacionalista tevékenységét, és síkra szállt a jogegyenlőség megvalósításáért a román nép és a nemzetiségek között. A szerző a továbbiakban néhány konkrét esetet említ, amelyekre a Falvak Népe felhívta olvasói figyelmét. Ilyen esetek voltak a Kolozs megyei Tordaszentlászló lakosainak szembeszállása a csendőrséggel és a végrehajtókkal, vagy az ugyancsak ebben a megyében lévő Mocs falu lakosainak tömeges megmozdulása, amellyel sikerült megakadályozni az elkobzott javak dobraverését. A lap rövid idő alatt népszerű lett. A népszerűség növekedésével párhuzamosan egyre nőtt a lap ellen indított kampány hevessége is. A lap levelezőit és olvasóit sűrűn zaklatták, egyeseket elhurcoltak, majd alig fél évig tartó megjelenés után a lapot betiltották. A Falvak Népe körül csoportosuló mozgalom, társulva a Horia című lap által indított hasonló jellegű mozgalommal, hozzájárult egy olyan széles bázison alapuló csoportosulás létrehozásához, amelyben egyre nőtt az elégedetlenség a Magyar Párt vezetősége által irányított reakciós politika iránt. A Magyarpárti Ellenzék néven szereplő csoport a párt vidéki szervezetein belül kezdte meg működését. Az ellenzék alapító tagjai főképp munkások, kisiparosok, értelmiségiek és falusi parasztok voltak. Az ellenzék 1933 őszén megkezdte szervezkedését Arad, Bihar, Brassó, Csík, Kolozs, Maros, Udvarhely, Szamos, Háromszék és Torda megyében. 1933 szeptemberében kiadta hetilapját, a Népakaratot. A lap cikkeiben többször szót emel a Magyar Párt reakciós elemeinek soviniszta propagandája ellen. Az 1933-as választásokon az ellenzék külön listán indult. Programjában felsorolta a magyar lakosság követelését: a magyar nyelvű iskolák felállítását, az elbocsátott munkások és funkcionáriusok visszavételét, a magyar nyugdíjasok kérdésének végleges meg-