Századok – 1972
Folyóiratszemle - Bányai László: A MADOSz szerepe az antifasiszta erők egyesítésében (1933–1937) 1462/VI
Fü LYÓIRATSZEMLE 1463 oldását, a magyar kulturális egyesületek szabad működését és ezek támogatását az állam részéről. A rendőrség azonban megakadályozta, hogy az ellenzék a választói listát benyújthassa. Ilyen előzmények vázolása után a szerző felsorolja a MADOSz tevékenységének főbb mozzanatait. A MADOSz 1934 augusztusában alakult a Magyar Párt ellenzékéből, Magyar Dolgozók Szövetsége néven. Akcióprogramja, némi kiegészítéssel, azt tartalmazta, amit már a Magyar Párt ellenzéke is célul tűzött ki. A szervezet megalakulása után néhány hónappal a Román Kommunista Párttal és egyéb szervezetekkel együtt szolidaritási akciókat kezdeményezett a Gyimes-völgyi falvak mozgalmai érdekében, ahol a rendőri túlkapásokkal és a végrehajtók önkényeskedéseivel szembeszálló parasztokat tömegesen letartóztatták, meghurcolták. Ezen kívül, a Román Kommunista Párt elvi irányításával, a MADOSz részt vett a széles antifasiszta népfront létrehozására irányuló mozgalomban, együttműködve a többi demokratikus szervezettel. 1936 elején közös akciót szervezett a Petru Groza vezette Ekés Fronttal az antifasiszta erők egyesítése céljából. Az akció eredménye volt az a felhívás, amelyet a két szervezet a Nemzeti Parasztpárt Kolozs megyei területi bizottságának küldött. A felhívásban tiltakoztak a jobboldali csoportok által egyre gátlástalanabbul szított fajgyűlölet terjedése ellen. Propagandatevékenysége során a MADOSz arra törekedett, hogy szoros együttműködés jöjjön létre a romániai magyarság széles tömegei és a demokratikus erők között. A közös harc célja a nemzetiségek egyenjogúságának megvalósítása volt, és a revizionista demagógia igazi értelmének leleplezése. 1935 végén és 1936 elején ez a propagandatevékenység jellemezte a szervezet működését. Több-kevesebb sikert hozó felhívást intézett a magyar pártokhoz és egyházi szervezetekhez, valamint a román demokratikus szervezetekhez. Elsősorban a Magyar Párthoz, a magyar Kisgazdapárthoz, a Szociáldemokrata Párthoz, az 1936 nyarán Marosvásárhelyen összeült katolikus kongresszushoz. A Magyar Párt kezdetben hajlandóságot mutatott az együttműködésre, de nem foglalt állást a fasizmus és sovinizmus elleni harc kérdésében, és elutasította más politikai erőkkel való szövetség gondolatát. A MADOSz újabb javaslatai után a Magyar Párt még tartózkodóbb lett, és egyrészt a MADOSz-t kommunista szervezetnek, másrészt tagjait „Groza magyarjai"-nak nevezte. A következőkben a szerző az 1936 eleji Hunyad megyei részleges választásoknak a romániai magyarságra gyakorolt hatását vizsgálja, a MADOSz és a Magyar Párt tevékenységét mérlegelve. A választások idejére alakult és azok után is működő demokratikus blokk, amelyhez a MADOSz is csatlakozott, az említett magyében megszerezte a szavazatok többségét, szemben a kormányzó liberális párttal és a Cuza-féle fasiszta párttal. Ez a tény a Magyar Párt számos szervezetében éles vitákat, és a romániai magyarok soraiban újabb szakadást okozott. A MADOSz felhívását, amelyben a Magyar Párt megyei szervezetét a demokratikus blokkhoz való csatlakozásra szólította fel, ez utóbbi visszautasította. Ugyancsak az utóbbi párt vezetőinek erőszakos beavakozása nyomán nem sikerült közös jelölt támogatásában megállapodni. A MADOSz a demokratikus front közös képviselőjéhez, a nemzeti parasztpárti jelölthöz való csatlakozásra szólította fel a magyar lakosságot, a Magyar Párt pedig a liberális párti jelölt támogatása érdekében tevékenykedett. A választási győzelem után a MADOSz folytatta akcióit a részleges választás sikereinek népszerűsítése érdekében. 1937 folyamán a MADOSz kapcsolatot keresett a romániai magyar ifjúság különböző csoportjaival, a demokratikus mozgalom erősítése céljából. Újból megkísérelte a demokratikus mozgalomhoz való csatlakozásra bírni a Magyar Pártot, de a válasz újbóli elutasító volt.
