Századok – 1972
Folyóiratszemle - Jegorov; V. L.: Az Aranyhorda közigazgatási és államrendszere 1449/VI
FOLYÓIRATSZEMLE KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOKBÓL V. L. Jegorov: Az Aranyborda közigazgatási és államrendszere Az Aranyhorda történetének külpolitikai és diplomáciai vonatkozásai mindig jobban érdekelték a történetírást, mint a belső fejlődés. V. L. Jegorov arra vállalkozott, hogy a nyugati és arab útleírások, valamint az orosz évkönyvek adatai alapján feltárja az Aranyhorda államrendszerét és közigazgatási viszonyait, azaz a belső fejlődés többnyire homályban maradó tényezőit. Elöljáróban hangsúlyozza e belső struktúra ellentmondásos jellegét. Ellentmondást tapasztalhat a kutató már az állam elnevezésében is. A perzsa és arab források rendszerint korábbi nevet használnak az Aranyhorda megjelölésére (Dzsoosi ulusza, Batu ulusza, Berke ulusza) akkor is, amikor az Aranyhorda a mohamedán vallás felvétele után véglegesen elvált a többi mongol területtől. A nyugati utazók (Carpini, Rubruk, Marco Polo) szintén archaizálnak, mert a „kunok országá"-ról, a „tatár hatalom"-ról vagy a (tatárok) „nyugati császárságáéról beszélnek. Az orosz évkönyvekben először 1257-ben szerepel a „Horda" megnevezés, de még ezután is gyakran csak általánosságban írnak az Aranyhorda államáról. (Az orosz fejedelmek a „tatárokhoz" utaznak, a „tatároktól" térnek vissza stb.) Az Aranyhorda név ibn Batuta leírása szerint — amivel egyezik Carpini és Rubruk véleménye is — Uzbek „arany sátráról" kapta nevét s ismert volt Oroszországban is, de az óvkönyvírók nem szívesen használták, mert az arannyal összekapcsolódó emocionális tényezőket is figyelembe vették. Az arany a „jó", a „fényes" szinonimája is, s ezt az évkönyvírók nem akarták mondani az elnyomó mongol hatalomról. Az „arany" Horda helyett néha szerepel a „nagy" Horda név is. Az Aranyhorda nem azonos a Dzsoesi uluszával, amely Batu állama mellett idősebb testvérei államát is magában foglalta. Az „Aranyhorda" tulajdonképpen a legpontosabb megjelölés Batu ós utódai államára. Az Aranyhorda állammá szervezésének időszaka Batu ós Berke uralkodására esik. Batu lerakta az alapokat, amelyeket Berke az iszlám felvétele után, annak segítségével is erősített. Az államszervezés időszakát az uralkodó, a kán korlátlan, abszolút hatalma jellemezte. A kán hatalmának legfőbb támasza a törzsi arisztokrácia volt. A társadalom a feudális hierarchia szerint tagolódott s e tagolódásnak feleltek meg a földbirtokviszonyok, valamint a közigazgatási rendszer is. A többi nomád társadalomtól eltérően az Aranyhorda államában igen fejlett közigazgatási, hivatalnoki apparátus működött. A főhatalom képviselője, a kán csak a „dolgok lényegével" foglalkozott, s a hivatalnoki apparátus élén két főtisztviselő, a beglerbég (bégek bégje) ós a vizir állott. Feladatkörük gyakran ellentmondásos s pontosan nem választható el egymástól. A beglerbég volt a katonai főparancsnok. A hadsereg fővezére jogilag a kán volt, de a csapatokat a kánnak alávetett beglerbég irányította. A beglerbég látta el a külügyminiszteri funkciókat is, irányította a más államokhoz fűződő diplomáciai kapcsolatokat. И Századok 1972/6
