Századok – 1972
Folyóiratszemle - Hinz; Henryk: A lengyel felvilágosodás filozófiája – a modern lengyel gondolkodás előzményei 1450/VI
1450 FOLYÓIBATSZEMLE Emellett bírói feladatai is voltak. Címei között szerepel „az igazság tudósa" is, s a szerző feltételezése szerint ez arra utal, hogy a legfőbb bírói fórum volt az államban. Végül a beglerbég címei között szereplő „a hit támasza", „a hitért harcolók bajnoka", „az iszlám és a muzulmánok segítsége" arra utalnak, hogy bizonyos vallási funkciókat is betöltött. A vizir rangban a beglerbég után következett, s vezetése alatt állott a díván, a végrehajtó hatalom központi szerve. A divánnak különböző kamarái (pénzügyi, adóügyi, gazdasági, belpolitikai) voltak, élükön titkárokkal. A vizir címei között szerepelt „a császárok és szultánok tanácsadója", a „teljhatalmú úr" is. Ezek belpolitikai jelentőségére utalnak, annál is inkább, mert az alávetett népektől beszedett adók ügyeit legfelsőbb szinten a vizir intézte. A külpolitikában és a nemzetközi kapcsolatok intézésében a vizir nem volt olyan fontos személyiség, mint a beglerbég. Az arab útleírások szerint az Aranyhorda négy tartományra, ulusz-ra oszlott,, amelyek élén uluszemirek, uluszbégek állottak. Az uluszbégek, mint főhivatalnokok hűbérbirtokként kapták az irányításuk 8.1att álló tartományt, s személyes hűsógviszony fűzte őket az uralkodóhoz. Az uluszok több „terület"-bői tevődtek össze, amelyek a rangban következő feudális urak hűbérei voltak. Egy-egy terület tízezer embert foglalt magába s élén a ,,temnikek" állottak, akik az uluszbóg vazallusai voltak. Az Aranyhorda négy ulusza 70 „területre" oszlott. Még kisebb egységeknek tekinthetők a „vidékek", amelyek élén az ezer emberrel rendelkező kishűbéresek, az ezredesek állottak. Ezek a vidékek az utazók leírása szerint olyan nagyságú területet jelentettek, amelyet egy-két nap alatt lehetett bejárni. Az egész területi szervezetet a hűbéres hierarchia kapcsolta össze, az alacsonyabb tisztviselők hűbéresei voltak a magasabbaknak, s az egész struktúra élén a kán állott. 1 A városok, mint különleges közigazgatási egységek sajátos módon illeszkedtek e szervezeti rendbe. Az Aranyhorda közigazdatási rendszerének az elmondottakon túl még egy sajátos vonása volt a szerző szerint, az állam jobb- ós balszárnyra való felosztása. Ez a középázsiai nomádoknál már Dzsingisz kán előtt is szokásban volt, s egyesek az öröklési renddel hozták kapcsolatba olyan módon, hogy a kán két fia állt a két terület ólén. Az Aranyhordában azonban a kán fiai az adminisztrációs és katonai ranglétra különböző fokain állottak, s a négy ulusz mellett az állam két szárnyra osztása már inkább csak hagyományőrzésnek számított. Befejezésül V. L. Jegorov azzal a kérdéssel foglalkozik, volt-e kurultáj az Aranyhordában. A források nem szólnak e korábban oly fontos, bizonyos értelemben demokratikus intézményről, amelyre Batu és utódai államának nem volt szüksége. Az Aranyhorda államában a személyes hűségkapcsolatok jelentették a legfőbb összetartó erőt, s ez a hűbéres hierarchia a bomlás csíráját és lehetőségeit is magában hordozta. (Voproszi Isztorii 1972. 2. szám, 32—43. I.) O. Henryk Hinz: A lengyel felvilágosodás filozófiája — a modern lengyel gondolkodás előzményei A lengyel felvilágosodás időszakát az utolsó lengyel király, Stanislaw August Poniatowski uralkodásával szokták azonosítani, de az előzmények már korábban is jelentkeztek, míg jellegzetes megnyilvánulásaival még a III. fölosztás, sőt 1810 után
