Századok – 1972

Történeti irodalom - Tanulmányok Tolna megye történetéből (Ism. Degré Alajos) 1440/VI

TÖRTÉNETI IRODALOM 1443. őrség társadalmi összetétele. Az igaz, hogy ezt hozzávetőlegesen is nagyon nehéz lett volna kideríteni. Az ozorai csata, illetve fegyverletétel már kevésbé érdekli, nem pró­bálja az ellentmondó visszaemlékezések összevetése alapján a tényleg megtörténteket kideríteni. Valószínűleg sem Perczel Mór, sem Görgey emlékét nem akarja megsérteni. Pedig valamelyikük alaposan tévedett a leírásnál. Egy jó térképvázlat szemléletesebbé tette volna az eseményeket. E tekintetben figyelemre méltó eredménye az a megállapítás, hogy a visszaemlékezésekkel szemben a hadműveletben résztvevő honvédek és nemzet­őrök száma nagyobb volt Róth és Philippovics seregénél. Bánkúti Imrének a II. kötetben közölt tanulmánya: Tolna megye Rákóczi sza­badságharcában, gondos esemény le írás. Jó lett volna, ha legalább megkísérli annak kifejtésót, miért nőtt hólabdaszerűen az előnyomuló kurucok serege, és miért bomlott fel még ennél is gyorsabban a legelső balsiker után. Ehhez persze nem lett volna elég Károlyi Sándor hadvezetési hibáinak és a kurucok általános fegyelmezetlenségének megemlítése, kicsit mélyrehatóbb társadalmi elemzésre is szükség lett volna. Nagyon érdekes azonban, amit Tolna megye társadalmi viszonyairól ír, új és lényeges adat a korszak megértéséhez a Nógrád megyében ős környékén elhelyezett tolnai családok jegyzéke, amelyből a katonáskodó réteg jellegére és súlyára vonatkozóan tud bizonyos következtetéseket levonni, bár beismeri, erről még sok kutatni való van. Fontos gazdaságtörténeti kérdéssel foglalkozik a II. kötetben Orósz József, aki a Tolna megyei kőszénbányászat történetéről írt az első világháború kitöréséig. Babies úttörő munkáiból indul ki, és nagyjából az ő módszerét követi, de a kifejlődött kapita­lista gazdálkodást már javarészt eredeti források, a nagymányoki bányaüzem iratai alapján vázolja fel. E téren sok új adata van. Megpróbálja érthetővé tenni a sok átszer-I vezést, újabb és újabb társulatok alakulását, fúzióját. Gondosan, de néha kissé vulgari­zálva beszámol a bányamunkásság harcairól is. Nagyra értékeli a Szociáldemokrata Párt szervező és agitációs erejét. Tolna megye politikai történetének egyik legfontosabb és legnehezebb legújabb­kori kérdéséhez nyúl Fehér István, a második világháború végén lezajlott politikai küzdel­mekről írt tanulmányában (az I. kötetben). A szerzőt elsősorban a német nemzetiségi mozgalmak, azok különböző irányai és eredményei érdeklik. Ezek gondos tanulmányozása nagyon fontos, hisz rengeteg, különböző irányú ferdítés látott erről napvilágot. Nagyon helyesen a gazdasági és társadalmi helyzet felméréséből indul ki, de itt sajnálatos fogal­mazási zavarba kerül, mikor az egyházi birtokokat hitbizománynak nevezi, és azt állítja, hogy a második világháború előtti időszakban újabb birtokok kerültek hitbizományi kötött­ségbe. Mert igaz ugyan, hogy az 1936. évi hitbizományi törvény lehetővé tette újabb hitbizományok alapítását, de tényleg 1918 óta újabb hitbizományi nem alapítottak. Szépen vázolja a baranyai pártviszonyokat és a bányászok munkásöntudatát május elsejével kapcsolatban, de sajnos Tolnából és Somogyból nincsenek adatai, márpedig a szerző maga is hangsúlyozza, hogy e megyék iparosodása, társadalmi és nemzetiségi rétegeződése erősen eltért egymástól, így nem következtethetünk a baranyai viszonyok­ból a tolnaiakra. Ezt a szerző el is kerüli. Sajnos a Volksbund terjeszkedését, módszereit, hatását javarészben a felszabadulás után keletkezett iratok alapján ismerteti, ezeket kritikusan kellene kezelni. Ha a tolnai németek a felszabadulás után nagyon ócsárolták is a Volksbund szervezőit, ez nem változtat azon, hogy e szervezetek a német többségű falvakban igen erősek voltak. Ezt azért tartom szükségesnek megemlíteni, mert ez növeli a magyarság melletti kiálláshoz (hűségmozgalom) szükséges erkölcsi bátorságot. De ez magyarázza azt is, miért nem tudott e mozgalom, egyes tagjainak elszántsága ellenére, nagyobb eredményeket elérni. Utolsónak említjük a szerkesztőnek, Puskás Attilának az első világháború alatt Tolna megyében alakuló forradalmi hangulatról és szervezkedésről irt tanulmányát

Next

/
Oldalképek
Tartalom