Századok – 1972

Történeti irodalom - Topolski; Jerzy: Metodologia historii (Ism. Kovács Endre) 1132/IV–V

1432 TÖRTÉNETI IRODALOM mind pedig a szlovák olvasó először kapja kézhez a Szlovák Tanácsköztársaság létrejöttének, nem egészen háromhetes fennállásának sokoldalúan rriegközelített történetét az egykorú — magyar és szlovák — dokumentumok közvetlen tolmácsolásán keresztül. A Magyar Tanácsköztársaság története szemszögéből értékelve a dokumentumokat, azzal, hogy a Magyar Tanácsköztársaság „saját" dokumentumai mellett a szlovák munkásság, a Szlovák Tanácskormány iratai, sajtója ós kiadványai, sőt a szlovákiai kormányszervek hivatalos iratai kapnak helyet, konkrétabb megvilágításba kerülnek a Magyar Tanácsköztársaság eseményei is: hatása a szlovákiai munkásmozgalomra, nemzeti-nemzetiségi politikájának elvi, illetve gyakorlati megvalósítása, a tanácsköztársaságok szövetsége kialakításának első lépései stb. A forráskiadvány így azt a történeti tényt dokumentálja, amely igen sokszor még a marxista magyar és szlovák történészeknél is vitát váltott ki, eltérő nézetek kialakításához vezetett; ez pedig a Szlovák Tanácsköztársaság önálló létének, a Magyar Tanácsköztársasághoz való viszonyának kérdése. A dokumentum előszava egyértelműen leszögezi: „A szlovák ós a cseh nép a szlovák kommünt a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dicső elődjének, az ország területén létrejött első munkás—paraszt hatalomnak tekinti. A magyar nép úgy emlékezik meg a Szlovák Tanácsköztársaságról, mint a Magyar Tanácsköztársaság szövetsógeséről, mint szomszédos népeink barátságának, közös emlékeiket védő együttes harcának nagyszerű példájáról", — ezzel is tükrözve a kötetet szerkesztő történészek s a kötetet gondozó két intézmény azonos állásfoglalását. A szerkesztők a dokumentumok segítségével — amennyire ezt a rendelkezésre álló viszonylag kevés forrás lehetővé tette — sokoldalúan próbálják a két proletárállam kapcsolatát, a Szlovák Tanácsköztársaság helyét bemutatni. Sokszor folyamodtak ahhoz a módszerhez, hogy párhuzamosan mutassák be a Magyar Tanácsköztársaság és Szlovákia eseményeit. Ezért csak helyeselni tudjuk az olyan ismert dokumentumok közlését, mint a „Mindenkihez" vagy a Tanácsok Országos Gyűlése Naplójának, a Magyar Tanácsköztársaság nemzeti, nemzetiségi politikájára ós a Szlovák Tanácsköztársaságra vonatkozó részletei. Hasonlóan a két önálló tanácshatalom közti viszonyt tükrözik a szlovák munkásvezérek elvi nyilatkozatai, politikai beszédei mellett a két tanácshatalom kapcsolatára utaló dokumentumok (pl. 121. dok. A Szlovák Tanácsköztársaság belügyi népbiztosának rendelete a budapesti kiküldöttek megbízólevelének kötelező bemutatásáról), valamint a Szlovák Tanácsköztársaságnak a nemzetközi munkásmozgalmon belül önálló tanácskormánykónt való elfogadása (Kommunista Internacionálé, Oroszország Kommunista Pártja, az Oroszországban élő cseh és szlovák kommunisták, valamint a Nemzetközi Szocialista Szövetség jugoszláv szekciójának táviratai, üdvözletei). Ezek a dokumentumok egyrészt a Szlovák Tanácsköztársaság önállóságáról vallanak, másrészt viszont ismeretük révén a két proletárállam együttes harcának szoros összefonódása bontakozik ki egy közös célért, a nemzetközi munkásmozgalomban akkor erős hitként, reális stratégiai célkitűzésként élő európai (egyetemes) proletárforradalom kibontakozásáért, a tanácsköztársaságok államszövetségének megteremtéséért. A Szlovák Tanácshatalom dokumentumainak közlése újabb, eddig az irodalomban csak részben, vagy egyáltalán nem közölt összefüggések felismerését teszi lehetővé és további kutatásokra ösztönöz. így az irodalomból ismert adatoknál sokkal gazdagabban bontakozik ki a Magyarországi Nemzetközi Szocialista Szövetség 1919 áprilisában megalakult cseh ós szlovák szekciójának a működése. Antonín Janousek tevékenységére vonatkozóan a dokumentumok lehetővé teszik nézeteinek, a cseh és a szlovák munkásmozgalomban vitt szerepének árnyaltabb elemzését. (Hasonlóan a szekció tevékenységének feldolgozására inspirál Vladislav Zapletal cseh történésznek a budapesti szlovák munkásmozgalom kezdeteivel foglalkozó, 1970-ben megjelent monográfiája is, amely azt