Századok – 1972

Történeti irodalom - Topolski; Jerzy: Metodologia historii (Ism. Kovács Endre) 1132/IV–V

1432 TÖRTÉNETI IRODALOM mind pedig a szlovák olvasó először kapja kézhez a Szlovák Tanácsköztársaság létre­jöttének, nem egészen háromhetes fennállásának sokoldalúan rriegközelített történetét az egykorú — magyar és szlovák — dokumentumok közvetlen tolmácsolásán keresztül. A Magyar Tanácsköztársaság története szemszögéből értékelve a dokumentu­mokat, azzal, hogy a Magyar Tanácsköztársaság „saját" dokumentumai mellett a szlo­vák munkásság, a Szlovák Tanácskormány iratai, sajtója ós kiadványai, sőt a szlovákiai kormányszervek hivatalos iratai kapnak helyet, konkrétabb megvilágításba kerülnek a Magyar Tanácsköztársaság eseményei is: hatása a szlovákiai munkásmozgalomra, nemzeti-nemzetiségi politikájának elvi, illetve gyakorlati megvalósítása, a tanácsköz­társaságok szövetsége kialakításának első lépései stb. A forráskiadvány így azt a törté­neti tényt dokumentálja, amely igen sokszor még a marxista magyar és szlovák történé­szeknél is vitát váltott ki, eltérő nézetek kialakításához vezetett; ez pedig a Szlovák Tanácsköztársaság önálló létének, a Magyar Tanácsköztársasághoz való viszonyának kér­dése. A dokumentum előszava egyértelműen leszögezi: „A szlovák ós a cseh nép a szlovák kommünt a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dicső elődjének, az ország területén létrejött első munkás—paraszt hatalomnak tekinti. A magyar nép úgy em­lékezik meg a Szlovák Tanácsköztársaságról, mint a Magyar Tanácsköztársaság szövet­sógeséről, mint szomszédos népeink barátságának, közös emlékeiket védő együttes har­cának nagyszerű példájáról", — ezzel is tükrözve a kötetet szerkesztő történészek s a kötetet gondozó két intézmény azonos állásfoglalását. A szerkesztők a dokumentumok segítségével — amennyire ezt a rendelkezésre álló viszonylag kevés forrás lehetővé tette — sokoldalúan próbálják a két proletár­állam kapcsolatát, a Szlovák Tanácsköztársaság helyét bemutatni. Sokszor folyamodtak ahhoz a módszerhez, hogy párhuzamosan mutassák be a Magyar Tanácsköztársaság és Szlovákia eseményeit. Ezért csak helyeselni tudjuk az olyan ismert dokumentumok közlését, mint a „Mindenkihez" vagy a Tanácsok Országos Gyűlése Naplójának, a Magyar Tanácsköztársaság nemzeti, nemzetiségi politikájára ós a Szlovák Tanácsköz­társaságra vonatkozó részletei. Hasonlóan a két önálló tanácshatalom közti viszonyt tükrözik a szlovák munkásvezérek elvi nyilatkozatai, politikai beszédei mellett a két tanácshatalom kapcsolatára utaló dokumentumok (pl. 121. dok. A Szlovák Tanács­köztársaság belügyi népbiztosának rendelete a budapesti kiküldöttek megbízólevelének kötelező bemutatásáról), valamint a Szlovák Tanácsköztársaságnak a nemzetközi munkás­mozgalmon belül önálló tanácskormánykónt való elfogadása (Kommunista Internacionálé, Oroszország Kommunista Pártja, az Oroszországban élő cseh és szlovák kommunisták, valamint a Nemzetközi Szocialista Szövetség jugoszláv szekciójának táviratai, üdvöz­letei). Ezek a dokumentumok egyrészt a Szlovák Tanácsköztársaság önállóságáról val­lanak, másrészt viszont ismeretük révén a két proletárállam együttes harcának szoros összefonódása bontakozik ki egy közös célért, a nemzetközi munkásmozgalomban akkor erős hitként, reális stratégiai célkitűzésként élő európai (egyetemes) proletárforradalom kibontakozásáért, a tanácsköztársaságok államszövetségének megteremtéséért. A Szlovák Tanácshatalom dokumentumainak közlése újabb, eddig az irodalom­ban csak részben, vagy egyáltalán nem közölt összefüggések felismerését teszi lehetővé és további kutatásokra ösztönöz. így az irodalomból ismert adatoknál sokkal gazdagab­ban bontakozik ki a Magyarországi Nemzetközi Szocialista Szövetség 1919 áprilisában megalakult cseh ós szlovák szekciójának a működése. Antonín Janousek tevékenységére vonatkozóan a dokumentumok lehetővé teszik nézeteinek, a cseh és a szlovák munkás­mozgalomban vitt szerepének árnyaltabb elemzését. (Hasonlóan a szekció tevékenysé­gének feldolgozására inspirál Vladislav Zapletal cseh történésznek a budapesti szlovák munkásmozgalom kezdeteivel foglalkozó, 1970-ben megjelent monográfiája is, amely azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom