Századok – 1972

Történeti irodalom - A Szlovák Tanácsköztársaság dokumentumai (Ism. Gyivicsán Anna) 1431/VI

TÖRTÉNETI IRODALOM 1431. munkástanácsok angliai létrehozására is, ami viszont már kevesebb sikerrel járt. A kísérletezés erőfeszítéseit és kudarcait Bünger szintén bemutatja, majd a stockholmi konferencia angol összefüggéseit elemzi. Bünger könyvének zárófejezetében „Végkövetkeztetések" címszó alatt újra leszögezte, hogy a háború utolsó szakaszában az angol társadalom is. válságos napokat élt át, s ekkor ismételten az angol Munkáspárt, illetőleg a szakszervezeti vezetők rovására írta, amiért a lehetőségeket nem használták ki szocialista, forradalmi megoldásra. Bünger könyvét alapos bibliográfiával és névmutatóval egészítette ki. Az angol munkásmozgalom első világháború alatti képlete mindig nagy érdeklődést keltett, s a történeti irodalom állandóan gazdagodik. Bünger munkája kétségtelenül az érdemi alkotások számát szaporítja, nemcsak elemzései, hanem adatközlései révén is. Mindazonáltal néhány kritikai észrevételt is tehetünk. Néhány kérdést ugyanis nem tisztázott eléggé; ilyenek a forradalmi válság meglétének vagy hiányának kérdése Angliában, vagy nem látjuk azt sem bizonyítva, hogy a Független Munkáspárt pacifista szellemben megszólaló vezetői „a tömegek nyomására" fordultak volna a háború és kormányuk ellen. Egyes vezetők részéről számítgatást tételez fel, amikor egyszerűen még ingadozhattak, másfelől nem érzékeltette, hogy olykor az adott korszakban a kétségek is mennyire erjesztően hathattak. MacDonald korai szereplésének például elsősorban negatív oldalát mutatta be meggyőzően, de ez mégsem változtat azon, hogy 1914—1915-ben beszédei, megnyilvánulásai nemcsak zavaróan hathattak, hanem bizonyos munkásrétegeket az ő szereplése is a háború ellen fordíthatott. S méginkább áll ez Hardiera, akiről Bünger nagy gonddal mutatta ki a honvédő „szeplőket". A megközelítési, és értékelési problémák azonban nem feledtethetik a szerző érdemét, az új szintézis értékét. JEMNITZ JÁNOS. A SZLOVÁK TANÁCSKÖZTÁRSASÁG DOKUMENTUMAI (Dokumentumok a Szlovák Tanácsköztársaságról, Budapest. 1970. 234 1. Slovenská republika rád. Dokumenty. Bratislava, 1970 253 1.) — A kötet anyagának összegyűjtésében ós szerkesztésében Milei György és Anton Smutny mellett részt vettek Boros Ferenc, Surányi Róbert, Gecsényi Lajos, valamint Michal Dzvoník, Stefan Toman és Jozef Húsár. — A félévszázada, 1919. június 16-án kikiáltott Szlovák Tanácsköztársaság emlékének az MSzMP KB Párttörténeti Intézete és Szlovákia Kommunista Pártja Párttörténeti Intézete közös — egyidejűleg szlovák ós magyar nyelven megjelentetett — kiadvánnyal adózott. A kötet magyar változata a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg. A kiadványt tzólesebb olvasóközönségnek szánták,, fel kívánván hívni a figyelmet arra a jelentős 3Örtónelmi eseményre, amelyről a szakembereken kívül a magyar közvélemény nagyon keveset tud. A dokumentumkiadvánnyal kapcsolatban szakemberek részéről jogosan vetődhet fel a kérdés: nyújthat-e újat egy önálló dokumentum-gyűjtemény olyan történelmi eseményről, amelyről a szlovák és a magyar történészek sora írt már, s a közölt dokumentumok jelentős része más szlovákiai vagy magyarországi dokumentum-kötetekben és a történeti irodalomban már egyszer (vagy többször is) napvilágot látott. Mégis a Szlovák Tanácsköztársaság dokumentumainak kiadása, ismeretterjesztőfontosságán túl, történészek számára is több szempontból tanulságos. Mind a magyar,.