Századok – 1972
Történeti irodalom - Szakács Sándor: Állami gazdaságaink helyzetének alakulása 1945–1948 (Ism. Borsi Emil) 1418/VI
TÖRTÉNETI IRODALOM 1419 daeágoknak. Az egyes pártok csak annyiban fordultak ezen üzemek felé, hogy megakadályozzák az ellenfél számára felvonulási terepként való felhasználását. Ennek következtében az állami gazdaságok megerősödéséhez, feladatuk ellátásához szükséges gazdaságpolitikai és gazdasági feltételek biztosítását elhanyagolták. Ilyen körülmények között az üzemvitel szempontjából döntő gazdasági-üzemi feltételek terén a háborús pusztulás és a földreform után kialakult körülmények igen nagy nehézségek elé állították az újjáalakuló állami mezőgazdasági üzemeket. Az irányítás terén elkövetett mulasztások és a nehéz üzemi feltételek következtében nem tudták feladatukat teljesíteni, bár figyelemreméltó eredmények is születtek az adott fejlődési szakaszban. A tudományos értekezés a szélesebb politikai és gazdaságpolitikai összefüggések beható tanulmányozását további megoldandó feladatként állítja fel. A politikai és gazdaságpolitikai összefüggések fő vonásainak feltárása mellett kutatásának középpontjába az állami gazdaságok működési, üzemi-gazdálkodási feltételeinek vizsgálatát állítja. Az értekezés az állami gazdaságok területének alakulásával kapcsolatban bemutatja, hogy a felszabadulás utáni forradalmi agrárátalakulás nem hagyta érintetlenül a régi, a porosz-utas agrárfejlődés és nagybirtokosi tulajdonviszonyok szükségleteinek alárendelt állami birtokokat sem. A földreform-rendelet az állami földalapba vonta ezeket is. A földosztás után a régi állami birtokok 68 000 holdnyi területéből csak 21 000 holdnyi maradt meg. Területük nagyobbik részét a parasztok szétosztották, ugyanakkor a nagy magánbirtokoknak a földreform során igénybe nem vett részéből állami gazdaságok keletkeztek. így végső soron az állami gazdaságok összterülete 1948-ban csaknem azonos volt a felszabadulás előtti állami birtokok területével, sőt 2000 holddal meg is haladta. Az üzemvitel és a gazdálkodás feltételei szempontjából az állami gazdaságok nehéz helyzetbe kerültek. Területük változott. A földreform melléktermékeként az újonnan keletkező állami gazdaságok földje gyenge minőségű, területük nem egy tagban volt, átlag területük is csökkent (a felszabadulás előtt 11 000, a földosztás után 700 :hold) a gazdaság területe emellett nagy különbséget is mutatott (20-tól 4000 holdig). A terület tagoltsága, rendezetlensége, a föld minősége tekintetében meglevő nagy különbségek, a terület változásai 1948-ig ós a terület művelési ágankénti kedvezőtlen megoszlása (kevés szántó, rét, legelő, sok használhatatlan terület) nehéz üzemi feltételeket teremtettek, amelyekhez még hozzájárult, hogy a 99 állami gazdaság túlnyomó többségét újonnan kellett megszervezni. Az állami gazdaságok tevékenységének második közvetlen meghatározó tényezője az üzemek felszereltségének állapota. A mezőgazdasági üzemek területének művelési fogyatékosságai, továbbá a felszerelésben és berendezésekben bekövetkezett háborús pusztítás, az újonnan keletkezett állami gazdaságok tulajdon- és birtokjogi helyzetének bizonytalansága következtében az üzemek leromlott állapotban kerültek állami kezelésbe. Ez alapvetően meghatározta az üzemek működését. Helyzetüket még bonyolította, hogy viták, súrlódások voltak az állami gazdaságok és az újonnan földhöz juttatottak között az üzemi felszerelések, épületek használatát illetően. Az épületek, berendezések, gépek jelentős részét nem az állami gazdaságok, hanem az újgazdák használták. Ez akadályozta az állami gazdaságok tevékenységét. Az értekezés szerzője a kor történelmipolitikai feltételeinek megfelelően vizsgálja e kérdés kapcsán az állami gazdaságok és újgazdák közti viszony elveit. Megállapítja, hogy mindkettő a földreform terméke lévén, viszonyukat nem az ellentétnek, hanem a kölcsönösségnek kellett meghatároznia. Ez azonban a kor bonyolult viszonyai közepette csak lassan tisztázódott gyakorlatilag. Az állami gazdaságok működésének harmadik fő meghatározó tényezője a szervezeti rendszer és az irányítás. A szerző vázolja értekezésében a szervezeti felépítés fő vonásait és tagoltságát. Megállapítja, hogy egységes, határozott szervezeti felépítés 10*
