Századok – 1972
Közlemények - Russocki; Stanislaw: Az európai „előparlamentek” tipológiája 1390/VI
AZ EURÓPAI „ELÖPARLAMENTEK" TIPOLÓGIÁJA 1391 A XII—XIII. századi francia és angol képviseleti gyűlésekről szóló összehasonlító kutatásokat — főként ami terminológiai oldalukat illeti — G. Langmuir kezdte el.7 A kelet-európai részen K. Zernack alaposan csak azokat a politikai gyűléseket elemezte, bár néhol vitatható módon, melyek a nyugati és keleti szláv városokban üléseztek.8 Senki nem próbálta még meg összehasonlítani a kelet- és nyugat-európai parlamentarizmus előzményeit. Ennek következtében sem az összefoglaló történelmi munkák, sem az anyaggal részletesebben foglalkozó leírások, például P. Spufford könyve az angol parlament eredetéről, összehasonlító céllal megírva9 — nem könnyítik meg azon intézmények fejlődósének nagy vonalakbeli megértését, amelyekkel foglalkozunk. Mégis H. Spangenberg, 0. Hintze, H. Lord, E. Lousse, vagy A. Marongiu történészeknek sikerült a rendi gyűlésekről szóló tanulmányaikban felvázolni mind azokat az általános vonásokat , mind azon helyi vagy időbeli eltéréseket, amelyeket Európa főbb országainál megfigyeltek. Követve példájukat, szándékunkban áll, hogy néhány sorban hozzájáruljunk az „előparlamentck" eredetéről szóló összehasonlító tanulmányok megállapításaihoz. 1.2. Először is, próbáljunk meg számot adni arról, mi is az ,,elő-parlament". Ez a fogalom — az országgyűlés fogalom párja — csak egy terminus technicus, egy alkotó elképzelés, amit azon történészek munkájának a megkönnyítésére alkottak meg, akik az elemzett jelenségek értelmét igyekeztek megfejteni; bár ezek a jelenségek látszólag vitathatók, s ezen kívül a források szerint különböző elnevezésük van.10 A. Marongiu, az anyag első teoretikusának szándéka az, hogy olyan nomenklatúrát találjon, ami magában foglal állami szinten minden politikai gyűlést, de az — intézményes és politikai szerepének tudatában levő, többé-kevésbé önállóan cselekvő — államba szervezett ország politikai erőinek nincs még állandó képviseleti (Stände) jellege.11 A két terminológiai tagolás, megfelelően az első és második feudális kornak Nyugaton,1 2 amelyben e tudós az ,,elő-parlament"-et jellemezte, bizonyítékot szolgtáltat a kronológiai rend adataira alapozott tipológiára. Most már csak egy hasonló kutatás: a funkcionális szempont megvilágítása marad hátra. 7 G. Langmuir : Counsel and Capetian assemblies, Etudes présentées à la commission Internationale pour l'histoire des Assemblées d'Etats (később idézve), XVIII. 1958. 19. és köv. 1.; Concilia and Capetian Assemblies 1179 — 1230. Etudes... XXIV. 1961. 27. és köv. 1.; Politics and Parliaments in the early XIHth cent. Etudes. . . XXIX. 1966. 47. és köv. 1. 8 К. Zernack: idézett mű, ld. V. T. Pasuto kritikáját e könyvről: a Jahrbücher für Geschichte Osteuropas 17. kötetében. 1969. 77. és köv. 1.; S. Russocki : Przeglad Historyczny LIX. kötetben 1968. 4. sz. 749. és köv. 1.; G. Labuda: Kwartalnik Historyczny LXXVI. kötetben 1969. 4. sz. 915. és köv. 1. 9 P. Spufford: Origins of the English Parliament. 1967. 10 A források terminológiájával kapcsolatban, főként G. Langmuir tanulmányaihoz (ld. 7. jegyz.) idézzük az általánosakat, A. Marongiu : II parlamento. . . 72. 1. H. G. Richardson : The origins of Parliament . Trans, of the Royal Hist. Soc. XI. 1928; Angliához: az előbb idézetteken kívül: E. V. Gutnova : Osnacenii slova „parlament" (parliamentum) v Anglii XIII, i nacala XIV. v. Srednije Veka, vol. XX. Moskva 1961. 56. és köv. 1. Németországhoz: M. Lintzel: Die Beschlüsse der deutschen Hoftage von 911 — 1056. Hist. Studien, 161. Berlin 1924. 4. es köv. 1. Olaszországhoz: G. Morossi : L'assamblea nazionale del regno longobardo e italico. Riv. di Storia del diritto italiano, IX. 1936. 250. 1.; a kijevi Oroszországhoz ld. V. T. Pasuto művét (3. jegyz.); Magyarországhoz és Csehországhoz nincsenek részletes tanulmányok. Lengyelországhoz: S. Zachorowski : Studia z historii prawa koscielnego i.polskiego. Krakow 1917 és J. Buják : Wiecach w Polsce do konca XIII. w. a. Studia historyczny ku czci S. Kutrze by voll.-ban. 11 A. Marongiu : 11 parliament«. . . ld. a 10. jegyz. 12 Ld. fent: 3., 103. és köv. I.