Századok – 1972
Tanulmányok - Ságvári Ágnes: A magyar kül- és belpolitika néhány összefüggéséről a népi demokratikus forradalom időszakában 1333/VI
1348 SÁGVÁItl ÁGNES és jogos reménynek tűnt, hogy a fasizmussal szembeni ellenállásban megerősödött nemzeti érzés és nemzeti törekvések összeegyeztethetőek az internacionalizmussal, sőt kiegészíthetik egymást. Természetesen a társadalmi fejlődés élén álló kommunisták befolyása is egyre növekedett, bennük látták a morális tekintélyt élvező Szovjetunió képviselőit és a nemzeti antifasiszta mozgalmak vezető erejét.2 7 1945/46 időszaka politikailag a népi demokratikus rendszerek berendezkedésének, gazdaságilag a helyreállításnak és a legfontosabb népgazdasági ágazatok állami ellenőrzés alá helyezésének, nemzetközileg pedig az elszigeteltséget feloldó diplomáciai mozgalmak és kapcsolatok kiépítésének időszaka volt. A Kelet- és Délkelet-Európában végrehajtott reformok világszerte rokonszenvet váltottak ki. Ebben az időszakban egy sor kapitalista országban is progresszív intézkedéseket foganatosítottak. (Angliában, Franciaországban államosításokra került sor, a kommunisták részvételével működő kormányok a politikai demokráciát biztosító számos rendszabályt léptettek életbe.) Az állami élet szféráin kívül létrejött antifasiszta, demokratikus, nemzetközi tömegszervezetek tevékenysége is híven tükrözte a politikailag aktivizálódó tömegek hangulatát. E szervezetek eleve többet jelentettek egyszerű ' akció-szervezeteknél. A Szakszervezeti Világszövetség megalakulása döntő lépés volt a munkásmozgalom egységének helyreállításában, előrelépést hozott a munkásérdekvédelem felfogásában azáltal, hogy irányításával összekapcsolódott a politikai, gazdasági és társadalmi reformokért nemzetközi szinten folytatott harc. A szakszervezeti mozgalom korábbi hagyományain túllépve már jogot formál arra, hogy beleszóljon a hatalmi szervek és a közigazgatásműködésébe. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetséget a nemzeti ellenállásban részt vett, különféle világnézetű csoportok hozták létre. Hatása és jelentősége abban mutatkozott meg, hogy nyíltan kiállt a nemzeti és faji különbségek megszüntetéséért és megvalósította a résztvevők akcióegységét. A Demokratikus Nőszövetség megalakulása demonstrálta azt a tényt, hogy a nők a politika olyan aktív résztvevőivé váltak, akiknek szereplésével a későbbiekben számolni kell. A nemzetközi kommunista mozgalomban is jelentkezett a tömörülés igénye. A feltételeket azonban motiválta, hogy a kommunista pártok egy része — a harmincas évektől eltérően a demokratikus centralizmus alapján működő xWkgszervezet helyett a marxista—leninista pártok egységes felfogását kifejező nemzetközi politikai mozgalom életrehívását kezdeményezve — ideológiai-politikai egység alapján állt, s ez a körülmény meghatározta az együttműködéssel kapcsolatos különböző elképzeléseket is. Az együttműködés fő formájának leginkább az akciók koordinálása és az új helyzetben adódó elméleti kérdések tisztázása kínálkozott. A későbbi időpontban (1947 szeptember) megalakult Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájára várt ez a feladat, amelyről Rákosi Mátyás a következőképpen tájékoztatta a kommunista párt központi vezetőségét: „Ne gá-27 „Az atomzsákutca" c. fejezet Fleming idézett könyvének I. kötetében, 168— 242. 1. — J. F. Strauss, neves nyugatnémet politikus, a brit birodalmi politika európai kudarcától és Közép-Európa politikai arculatának megváltozásától számítja a régi,, hagyományos Európa „megsemmisítését", amelynek következtében a politikai döntések színpadán két igazi világhatalom, az USA és a Szovjetunió maradt. J. F. Strauss : Entwurf für Europa. Stuttgart, Seewald Verl. 1966. Europa felemelkedése és hanyatlása с. fejezetből а 22. és 25. 1.
