Századok – 1972
Tanulmányok - Ságvári Ágnes: A magyar kül- és belpolitika néhány összefüggéséről a népi demokratikus forradalom időszakában 1333/VI
A MAGYAK KÜL- ÉS BELPOLITIKA NÉHÁNY ÖSSZEFÜGGÉSÉRŐL (1945 - 48) 1345 ugyanis a 30-as évektől kezdődően a hazai német nácikkal szemben kialakuló ellenállás a második világháború idején nemzeti egységet teremtett, már csak annál is inkább, mert kormányzataik — ha nacionalista alapokon is, de — németellenesek voltak. Magyarországon azonban ez az egység nem jött létre, hiszen a Trianon-ellenesség és a területi visszacsatolások is német szimpátiát ébresztettek ; sőt a kormány és a Yolksbund egyaránt szoros kapcsolatban állt a német kormányzattal. A kitelepítés végrehajtása tehát Magyarországon belpolitikai szempontból elvileg is problematikusabb volt, mint a környező országokban.2 4 Maga a kitelepítés elsietetten, s nem elég differenciáltan valósult meg. A Szociáldemokrata Párt képviselői szót emeltek a megvalósítás gyakorlata ellen; emlékeztettek arra, hogy számos szervezett sváb munkás volt; hogy a fasiszta demagógia által megtévesztett szegényparaszt elemek egy részét aránytalanul sújtja a kitelepítés, és figyelmeztettek az intézkedés kiváltotta nem kívánatos nacionalista hatásokra. A koalíció jobboldalán elhelyezkedő politikai irányzatok természetesen azonnal a kitelepítés ellen szálltak síkra, mert a kitelepítendőkben azok vagyoni helyzete, politi• kai beállítottsága miatt, és várható elkeseredettségükkel számolva — saját szövetségeseiket látták. A feszült helyzetet tovább súlyosbította, hogy ezzel egyidőben folyt a szlovákiai magyarok kitelepítése is, s ennek végrehajtásánál nem a politikai felelősségrevonás követelménye, hanem a nacionalista szemlélet érvényesült. A szlovákiai kitelepítés tehát összehasonlításokra adott alkalmat, ezzel növelte a hazai kitelepítéssel kapcsolatos bizalmatlanságot, és alkalmat adott 1 a nemzetiségekkel szembeni hagyományos nacionalista szemlélet valamiféle hivatalos kinyilvánítására. Miután a kitelepítésben nemzetközi és belpolitikai síkon egyaránt kifejezetten a baloldal követelése érvényesült, és végrehajtását is a baloldal szorgalmazta, végrehajtásának ódiuma is rájuk liáramlott, s ez a népszerűtlen megoldás háttérbe szorította azt a szociális vívmányt, amelyet az agrárproletárok, a betelepített magyarok és csángók földhöz juttatása jelentett. A kitelepítés sok szempontból belső osztályösszeütközések forrása lett, minthogy a sváb és a magyar kizsákmányoló rétegek szolidaritását teremtette meg, a szegényebb sorsú volt volksbundisták kitelepítése pedig osztályalapon nem volt elfogadható. A fasizmussal fertőzött rétegekben az akció részben nacionalizmust, részben kommunistaellenes magatartást váltott ki, ahelyett, hogy antifasiszta rendszabálynak minősítették volna azt. A potsdami konferencia határozatainak végrehajtásával tehát — ha nem is naptárszerű en — lezárult az a jaltai tárgyalásokkal kezdődő periódus, amelyben a délkelet-európai status quo nemzetközileg elfogadottá vált. 24 A magyarországi német kisebbségnek és szervezetének, a Volksbund-nak történetével foglalkozik Tilkovszky Lóránt: A Yolksbund szerepe Magyarország második világháborús történetében. Történelmi Szemle, 1968. évf. 294—310. 1. — A ki- és betelepítésekről szól — igaz, hogy csak egy megye viszonylatában —: Komanovits József:. Ki- és betelepítések Baranya megyében 1945 után e. kandidátusi disszertációja.
