Századok – 1972
Tanulmányok - Ságvári Ágnes: A magyar kül- és belpolitika néhány összefüggéséről a népi demokratikus forradalom időszakában 1333/VI
1344 SÁGVÁItl ÁGNES béke szempontjából olyan közvetlen célnak fogta fel, amelynek elérésére érdemes komoly erőfeszítéseket tenni.2 2 Magyarországot közelebbről a választásokról és a kitelepítésekről szóló potsdami döntések érintették. Közel két évtized távlatából is folynak viták az 1945 telén kibontakozott súlyos koalíciós válság okairól. A válságot közvetlenül a baloldal számára kedvezőtlen választási eredmények és az ezt követő jobboldali támadás robbantotta ki. Mindazok, akik a jelenségek mozgatóit nem kellően ismerik, a válság forrását is magában a jelenségben, azaz a választásnak nem kellő időpontban való kierőszakolásában látják. Cikkünkben nem szükséges kitérnünk az októberi budapesti törvényhatósági és a novemberi országgyűlési választások megtartása ellen felhozott, belpolitikánkat érintő érvek cáfolatára, mert azt több tanulmány érinti. Azt azonban jeleznünk kell, hogy a választások ellen felhozott másik érv - a többi népi demokráciával való összehasonlítás — szintén tarthatatlan. A haladó erők gyengítését célzó nyugati követelések jogilag támadhatatlanok voltak, hiszen a demokratikus véleménynyilvánítás, az elért vívmányoknak választás útján történő megerősítése adott esetben hatékony eszköze lehet a fasiszta hatások leküzdésének, és nem feledhetjük el: e térségben egyedül Magyarország nem fordult aktívan szembe a náci birodalommal. A nemzetközi és belpolitikai meggondolásokból kiírt választások megtartása és eredménye annak ellenére is javára vált népi demokratikus fejlődésünknek, hogy a baloldal szempontjából a választás eredményei kedvezőtlenek voltak, nem álltak arányban tényleges társadalmi és politikai szerepével. Mindenesetre felszínre kerültek az osztályok meglevő érdekellentétei, és világossá vált, hogy a jobb- és baloldal harcát új területeken és más harci módszerekkel szükséges folytatni. Nem kevésbé jelentős tény, hogy az első többpártrendszerű általános titkos választáson minden hatodik szavazó a kommunista pártot támogatta. Még ha el is tekintünk a polgári-paraszti bázisú kisgazdapárt demokratikus szavazóitól, az esetben is minden második szavazó valamelyik demokratikus pártra adta szavazatát.2 3 Súlyosabb és politikailag károsabb következménye volt a németek kitelepítésére vonatkozó potsdami határozatok magyarországi végrehajtásának. A svábok kitelepítését a német népcsoportoknak és szervezeteiknek a náci térhódításban betöltött szerepe indokolta. A környező országokban ez az intézkedés nagyjából megfelelhetett a belső követelményeknek, sőt az adott országokban részben már végrehajtott intézkedéseket szentesítette. Magyarországon azonban a képlet bonyolultabb volt. Az érintett országokban 22 A Potsdami Konferencia (1945. júl. 17. — aug. 2.). Ld.: Teherán, Jalta, Potsdam-177—403. 1. — A konferenciáról kiadott közlemény X. fejezete ,,A békeszerződések megkötéséről és az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvételről", XII. fejezete „A romániai, bulgáriai ós magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság munkarendjének felülvizsgálatáról", XIII. fejezete pedig ,,A német lakosság rendezett áttelepítéséről" szól. Ld. még Alexander Werth: Oroszország nagy háborúja, 1941—1945. Kossuth—Zrínyi Kiadó. 1971. 492—496. 1. 23 A főváros társadalmi-politikai struktúrája ós a választásokat megelőző közvéleménykutatás arra vallott, hogy objektív értékelés esetén nem reális a szavazástól a munkáspártok abszolút többségét várni. Az előzményekről és a választásokat követő taktikáról ld. Ságvári Ágnes: Tömegmozgalmak és politikai küzdelmek Budapesten, 1945—47. Bpest, Kossuth Kiadó. 1964. 156—184. 1. — A választások nemzetközi hátteréről pedig: Ránki György: Potsdam. Történelmi Szemle, 1971. 3 — 4. sz. 495—514. 1.
