Századok – 1972
Tanulmányok - Ságvári Ágnes: A magyar kül- és belpolitika néhány összefüggéséről a népi demokratikus forradalom időszakában 1333/VI
A MAGYAK KÜL- ÉS BELPOLITIKA NÉHÁNY ÖSSZEFÜGGÉSÉRŐL (1945 - 48) 1337 Az adott történelmi helyzetben még a középutas, ún. polarizáció-ellenes irányzatok megerősödését, sőt a népi demokráciáról, mint egy későbbi polgári demokrácia egyetlen lehetséges megközelítéséről vallott felfogást sem tekinthetjük egyértelműen negatívnak, hiszen azokban is megmutatkozik annak felismerése, hogy a nemzetközi és a belpolitikai helyzetben beállott változások új, radikális társadalmi átalakulást sürgetnek, új politikai gazdasági mechanizmus létrehozását teszik szükségessé.1 2 A Tájékoztató Iroda 1948. évi állásfoglalásait követő periódusban az MDP a belpolitikai, sőt a társadalmi mozgásokat is a nemzetközi fejlődésről kialakított tézisek szerint kívánta szabályozni. Ez a gyakorlat — az internacionalizmusra hivatkozva — a belső összefüggések vizsgálata helyett az azonos társadalmi rendszerű országokkal szinte teljesen azonos belpolitika és irányítási struktúra kialakítására vezetett. A kortörténetírás feladata ilyen körülmények között csupán apologetikára korlátozódhatott. A népi demokratikus korszakkal foglalkozók írásait az általános törvényszerűségek sajátos megjelenési formájának vizsgálata helyett előbbiek sémává korlátozása s e sémák abszolutizálása jellemezte. Ily módon inkább illusztrációk, mint történeti elemzések láttak napvilágot. Hasonló módon a nemzetközi tényezők fontosságának általánosságokban való hangsúlyozása sem párosult az összefüggések pontos és kritikus tisztázásával. Az ezekben az években rögződött dogmatikus történeti szemlélet azt eredményezte, hogy később is hajlamosak voltak premisszaként kezelni az általános törvényszerűségekre hivatkozó tételeket, s ennek következtében kevés figyelmet fordítottak a nemzetközi politikai folyamatok közvetlenül és közvetve bonyolultan érvényesülő hatására. Az előzmények ismeretében tökéletesen érthetővé válik az 1957 után előtérbe kerülő, a „tudományos objektivitás" jelszavát hirdető pozitivizmus és a „konkrét magyar valósághoz" görcsösen ragaszkodó provincializmus szemléletének térhódítása. A dogmatizmus természetes ellenhatásaként, de a reális gazdaságpolitikai és kultúrpolitikai irányvonal kialakítása érdekében is már 1953 után egyre inkább előtérbe került a nemzeti sajátosságok sokáig mellőzött vizsgálata. Ez tette lehetővé később, hogy a revizionisták — nacionalista alapon — az ország nemzetközi kötelezettségeinek figyelmen kívül hagyására biztathattak, tudatosan felhasználva a nemzetközi csatározásoknak a magyar társadalom politikai közérzetére gyakorolt hatását. Az 1956 -57-es évek hazai Magyarország útját is a fegyverszünet óta a velük való összehasonlítás teszi lehetővé." A külpolitikai gondolkodásról pedig így ír: „az 'átmenetiség', vele a hit és reménység, hogy a régi rend előbb-utóbb helyre fog állani, jellemezte az általános hangulatot, mely a munkáspártokon kívülieket, elsősorban a többségi párthoz csatlakozott tömegeket elfogta. Es ezt a hangulatot nagyban megerősítette a külpolitikai helyzet szemlélete, amint ez a tömegekben elterjedt. Polgári tömegeink tudvalevőleg sohasem tűntek ki külpolitikai helyzetünk reális mérlegelésében. . . . Krónikus külpolitikai tájékozatlanságunk, sötét értetlenségünk egyik legsúlyosabb esete, hogy ezt a tényállást vezetőink akkor, tömegeink pedig azóta még jó ideig nem tudták felfogni és nem akarták elfogadni." Pedig „Pártra és benne a középosztályra a külpolitikai momentum vált döntővé. A forradalomnak, láttuk, a belső erőkön kívül a szomszéd Szovjet hatása is egyik természetes mozgatója volt. Azt is láttuk, hogy a Szovjetuniónak figyelnie kellett arra, hogy nyugati határain a kis államok ne legyenek ismét fészkeivé eílene irányuló erőknek." — S zek fű Gyula: Forradalom után. Bpest. Cserépfalvi Kiadó. 1947. 88., 87., 166—167. és 176.1. 12 E tárgykörben emlékezetes Bibó István: A magyar demokrácia válsága c. cikke körül kibontakozott vita, amely a „Valóság" hasábjain folyt. 1945 októberdecember, 1946 január—februári számok. 4 Századok 1972/6