Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
1328 WITTMAN TIIiOK Véleményünk szerint а XVII. századi spanyol hanyatlás két vonatkozásban jön számításba a Latin-Amerikában ekkor konszolidálódott termelési móddal. A nagyhabümi helyzet meggyengülése^taváhb szélesítette a fejlett nyugati kereskedő órszágol^-amerikíii~~lglí5főségéit. Ezek jú vitel e a keletçurôparTirszàgûlC felé a XVII. század középén csökkent annak~arányálíftn, nyugat tele~ ősszesz ukü 11 6 1 Á nyugati ex port Amerika felé^ megnövekedett, amit nemcsak a gyarmati ültetvények vonzó hatása magyaráz, hanem olyan fontos fordulat is, mint az angol forradalom győzelme, amely felszabadította az angol burzsoázia erőit. Cromwell egyréggt. Jamaicát _elfo "lnltn -,' ррппу^Н^'Д. és megszilárdította a l^iB^ingeil_aiittol gyarmati rendszert, másrészt a2,1654-es 'szerződéssel biztosította az angol áruk kivitelét Portugália és Brazília felé.6 2 Innen egyenes út vezetett az 1703-as Szerződéshez, amely Portugália gazdaságát kiszolgáltatta az angol tőke érdeekeinek. A nyugati tőke amerikai expanzióját nagymértékben segítette a kvan' titatíve soha ki nem mutatható, de a forgalom jelentős részét kitevő cseni)> é^vN«et, amely legalább oly mértékben kötötte az a merik ai gazda ságot—a világ -A^ V1" Jjjïiiaclioz, mint ahogy az uzsoratőke hozzájárult az „archaizálás hoz". .A VÏ —A spanyol lianvatlás-aemcaak utat engedett a nyugati tőkének Ameri:ába, 1тяпег»т b^onyos értelemben maga is az „archaizáló dás" egyik modellévé vált, amelyben — sajátos eltérésekkel — olyan vonások is megfigyel^ hetők, mint amilyenek gyarmatainak termelési módjában kifejeződtek. Természetesen semmiféle modell-exportról nem lehet beszélni, csupán azt akarjuk hangsúlyozni, hogy ha egyszer a történetírás egyetemesebb távlatból és a város—íalu (ipar—mezőgazdaság) kapcsolat egzaktabb vizsgálatából tud kiindulni, az oly terminológiai hagyaték, mint a „hanyatlás", alapos revízióra szorul. Mi eddig is szívesebben beszéltünk szerkezeti átalakulásról, ami egyáltalában nem pontos megközelítés, csupán összefoglalása azoknak a romboló hatásoknak, amelyeket a parazita tőke különféle formában a termelés szektoraira gyakorolt.6 3 __ Az elmondottak josszegezésekéntAelmondhatjuk, hogy а XVII. századan mind a z anyaországokban, mind aa/ amerikai gyarmataikon végle glezárult az eleteti tőke felh almozás út ja, és míg Spanyolország számára ez a szazad „a gyarmati terjeszkedés parallzálódása" lett,6 4 addig a gyarmatokon véglegesen kifejlődött az indián múltból örökölt, a gyarmatosítók igényeinek megfelelően átalakított, valamint az újonnan létesült tulajdonformák, főként a% hacienda koegzisztenciája. A harmadik összetevő, az яттгпря! kereskedelmi tnkeJo1èg~frrvn?ervákWijihfet-,gyakorolt, míg a belső pénztőke akkumuláció csak a XVIII. században kezdett szórványosan jelentkezni. 61 Zs. P. Pach: Diminishing Share of East-Central Europe in the 17th Century-International Trade. Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, 16. 1970. 298-300. 1. 62 Vö. J. L. de Azevedo : Epocas de Portugal económico, esboços de história. Lisboa 1929. 63 Észrevételeink: La crisis europea del siglo XVII e Hispanoamérica. Siglo „műértő" о siglo vivo? Az 1970-es sevillai amerikanista konferencia anyagában. Ugyanitt J. H. Elliott gondolatmenete a spanyol fejlődés problémáiról. Anuario de Estudios Americanos 1970. 64 J. Vicens Vives : Manual de história económica de Espana. 3. kiad. Barcelona 1959. 424. 1. A XVII. századi spanyol gyarmati rendszer problémáit összefoglalja John Lynch: Spain under the Habsburgs. Spain and America 1598—1700. Oxford 1969. 160-228. 1.
