Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
A LATIN-AMElilKAl „FEUDALIZMUS" VITÁS KÉRDÉSEI 1329 Nincs tehát szó az európai kapitalizmus importiáró l. 6 5 Annál inkább a gyarmati helyzetben tovább lejlödő és újonnan létrejött, mind a gyarmati elnyomás, mind a világpiacnak való kiszolgáltatottságukban meghatározott formák vegyüléséről és egyenlőtlen fejlődéséről. Hogy e formákat érdemes-e a feudális jelzővel illetni és „feudális-gyarmati" rendszerről vagy „gyarmati típusűagrár teudalizmusrÓli ! ~beszéliii,r 6 auúHchet-v-it-atkoznr; dir tény, hogy a Latin-Amerikában kialakult termelőmód minden eleme minőségileg különbözött тш^еищ пещсвак_^уа£шд±1. jellege miatt. iCjiacienda, amelynek meghatározása döntő, nemcsak társadalmi aspektusánáli. я, т п'пкаего oldaláról nézve különbö zik a feudális birto ktol. 67 Gft2d%sági funkciójában felfedezhető az önellá tásnak olyan ismérve, amely világosan megluiTönbözteti az európai nagybirtok minden vallaia tól.~T7emcsak a munkaerőt latp a el élelmiszerrel, hanem bizonyo s fajta ipart is tere mt, részben a primér szükségletek kielégítésére, loleg azonban az általa term elt termék^ felrlnl^nzásárn nem kevésbé a z erre haszTüált gépek és szerszám ok javítása eé 1 jábó 1 .1 ,e>rjnlibni á cnknriTft'éW enye k példáján lehet tanulniányozni ezt a amelyjeientősen hájxálialla_az iparnak a városba való TMépulését, a belső p iac fejlődését. 6 8 Az ültetvényes gazdálkodás a tovább fejlődő latin-amerikai termelésmód legmarkánsabb összetevőjévé vált. XVIII. századi teljes kibontakozása végleg eldöntötte a modern Latin-Amerika társadalmi viszonyainak fejlődésirányát, a Rio Grande alatt élő népek jövőjét, melyet csak meghatároztak a korábbi századok. A születő tőkés piaccal való korai érintkezés, annak szolgálata magyarázza részlïëTr azokat a "sajátos vonásokat^amelyeiül kesobb gyarmatosított Ázsiától és Afrikától megkülönböztetik Latin-Amerikát. A nyugati tőkének az anyaország rovására történő behatolását már a XVII XVIII. századi spanyol gazdasági teoretikusok is állandóan hangsúlyozták. Uztáriz szerint 12 millió peso értékű gyarmati importból mindössze 100 ezer marad Spanyolországban.69 Bernardo Ward röviden így fogalmaz: „Azok a kincsek amelyek Amerikából származnak, inkább Spanvo lnrfí/ág lrnrnrn mint hasznára, varrna, Ц mivel húszból tizenkilenc rész idegen nemzetekhez vándorol."7 0 A XVIII. század második felében a nyugat-európai ipari-tőke gyors ütemű akkumulációja végleges helyzetet teremtet t. Nem veletlenül fordult a nagy spanyol gondölkodo, Jovellanos a spanyolországi belső pi ac problémái felé. 7 1 65 A. Gunder Frank tételeiről Ruggiero Romano : Sous-développement économique et sous-développement culturel. A propos d'André Gunder Frank. Cahiers Vilfredo Pareto, 24. 1871. 271-279. 1. 66 P. Macéra : Feudalismo colonial americano, Acta Hist. XXXV. R. Romano : Cuestiones de história económica latinoamericana. Caracas 1966. 54. 1. Manfred Kossok: Der iberische Revolutionszyklus 1789—1830. Jahrbuch für Geschichte von Staat, Wirtschaft und Gesellschaft Lateinamerikas. Band 6. 1969. 225. 1. 67 A kérdés szociológiai oldalára: Social Aspects of Economic Dévelopment in Latin America, II. köt. 36 — 39. I. 68 A „domestic economy" vizsgálatának szükségességéről William P. Me Oreevey : Recent Research on the Economic History of Latin America. Latin American Research Review, III. 2. 1968. 93—96. 1. ° Marcelo Bitar Letayf : Economistas espanoles del siglo XVIII. Madrid 1968. 79. I. 70 Uo. 135. 1. 71 Uo. 176., 187. 1. Vö. Jean Sarrailh: L'Espagne éclairée de la seconde moitié du XVIII siècle. Paris 1954.
