Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
A LATIN-AMERIKAI „FEUDALIZMUS" VITÍS KÉRDÉSEI 1323 elleni harc, azok b omlaszt ása a hacienda, révén rendszeres lett. Az állam csak szavakban tudta fenntartani a két „köztársaság" etnikai elkülönítését, a meszticizálódás tömeges méreteket öltött, az indián munkaerő mobilitását jól jelzi a közösségen kívüli indiánok (foraneo, forastero) számának növekedése.3 5 Mindkét jelenség szorosan kapcsolódik egyrészt az indián lakosság óriási csökkenéséhez a XVII. században, ami kiélezte a munkaerőért való harcot, másrészt a haciendák határainak bizonytalanságához, ami sok visszaélésnek adott tápot az indián földekkel szemben.36 A kialakult faciend a ínég legmagasabb szinten, az ültetvény for májában is, egy sajátos gaz da ^gi-t arsadalmi és pontikai egység ^ amely önmagaban sem nenTjradi^^^ , hogy be n n iTnk^jelenÍ(3£priüTn~" a szervezeti formák érdekelnek, hanem a termelőmód legfőbb tartalmi ismérvei. Formai szempontból még mais tartja magát az hacienda, fazenda összevetése a római kor villa-jávai.37 Аф hacienda europaizálásának veszélyesebb módja az, amikor a rómaj_-A4Öa-t és a haciendát egyaránt tőkés vállalkozásnak tekintik, összetévesztve a pénzt a tőkével, amint eztTJan Bazant tette a mexikói haciendával kapcsolatban.38 A jelleget csakis a te rmelési viszonyok elemzése alapján lehet meghatározni, nem feledve azt, hogy ezek egyik fontosiismerve Amerikában a gyarmati helyzet. A hacienda pénzakkumulációját, az itt termelt többletérték sorsát eleve meghaiárú^ta az anyaország itt kiépített pénzügyi rendszere, a monopóliumok stb. Másrészt Hz ha^endado a maga kizsákmányolási rendszerét éppen a gyarmati függésre, a gyarmati erőszakszervezetre építette. Akik elfogadják, hogy az hacienda és munkaszervezete befelé többékevésbé feudális volt, és csak kifelé, a világpiacon mutatott tőkés vonásokat, éppen a gyarmati függés következményeivel nem számolnak kellően. A feudális társadalomban, főleg amikor a pénzjáradék válik általánossá, lehetséges a parasztok egy részének bővített újratermelése, az árugazdaságba való bekapcsolódása. A paraszti tulajdon alapjai már a feudalizmusban megteremtődtek. A szabad parasztság erősödése önmagában jelezte, hogy a feudális falu a tőkés társadalom fejlődésének biztos bázisa. Ugyanígy a kisajátított feudális parasztok, pl. az Angliában az enclosure révén földjüktől megfosztott tömegek is a kapitalizmus alapjává, a manufaktúrák munkaerejévé váltak — a városban. Azhacienda mellett, sem rajta, sem az indián közösségekben nem alakult ki egy, a város, ä szomszédos piacok felé orientált árutermelő réteg, sem a pauperizált tömegek nem váltak az eredeti tőkefelhalmozás rugójává sem a haciendán, sem a városban, legkevésbé a primitív iparral rendelkező indián falvakban. A nagy nehézséggel felhalmozott értéktöbblet a gyarmati adók, 35 Magnus Mörner : La corona espanola у los foraneos, 301 — 310. 1. 36 A kolumbiai resguardókra (1638—1645 között) Juan Friede: El indio en la luclia por la tierra, 48 — 51. 1. 37 História económica de Espana y America III. kötetében G. Céspedes del Castillo : La sociedad colonial americana en los siglos XVI y XVII. Vö. Social Aspects of Economic Development in Latin America. II. Unesco, 1963. 34.1. E. Simôes de Faula : As origens do latifúndio: da „villa" romana aos enghenos e fazendas do Brasil Colonial. Revista de História. 84. 1970. 289—305. 1. 38 Una hipótesis sobre el origen del capitalismo. El Trimestre Económico. México 1955. április—június. Cáfolatát adja Alberto J. Pia: La propiedad rural en América Latinn. Anuario del Instituto de Investigaciones Hislóricas. 7. Rosario 1964. 31 — 39. 1. 3*
