Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
A LATIN-AMElilKAl „FEUDALIZMUS" VITÁS KÉRDÉSEI 1309 társak prédája lett.4 7 Nemcsak a spanyol és portugál gazdaság, hanem gyarmataik esetében is ez következett be, mindjárt néhány évtizeddel a conquista után. Két termelőmód szintézise (XVI. század) ~~ A Kolumbusz előtti indián társadalmak fejlődése és a kasztíliai gyarmatosítás közös eredményeként egy harmadik, eddig ismeretlen gazdasági és társadalmi struktúra jött létre. Ennek megközelítését jelenleg csupán két szempontból tartjuk fontosnak. Egyrészt óvár osok és u r ban i zác ió_ folyamat a, másrészt a mezőgazdaság kétjpólusa, a nagybirtok és az indián .közösségek adhatnak választ a sürgető kérdésekre. , — Egy általános típustól eltérő tyáros i^szervezet kerü,lt..áLJ£asztíliábó l — Újvilágba. A középkori kasztíliai város nem "a" feudális, hűbérúrral szemb en folytatott harcból sz ületett, mint áz europáTTcommuna, TTanem a központi hatalom,, a korona függ vénye volt. és a benne kifejlődött hermandad (Santa HermandaBiJmreSínenyea centralizációs folyamat része lett.1 A "Cortes jogai, akkor sem, amikor a XVI. század első felében a nemesek és papok belőle ' való kivonulása után a polgárságra korlátozódott, nem jelentettek semmilyen féket az abszolutizmus számára, a városi cortes-küldöttek, a procuradorok álláspontját a középkorhoz hasonlóan most is a király határozta meg; a Korona adta számukra az utasításokat, a corregidorok és papok útján befolyásolta őket.2 0 Egyszerűsítés lenne azt állítani, hogy procurador és corregidor Amerikában ugyanazt jelentette mint az anyaországban. Először is a nagy távolság a gyarmatok közigazgatásában döntően éreztette hatását, másodszor a gyarmati tisatsisel ők vagy maguk is encomenderófc voltak, vagy szoros szálak fűzték a gyarmatok fölJbirTökoB fétegehez. A fehér telepesek érdekei kül önböztek a. koronáétól; és nem kis mértékben gazdasagi motivációt tartalmaztak. Jellemzőek a Kubában megtelepedett spanyolok követelései 1528-ban: a vezető tisztségek ideiglenessé tétele, az örökös regidori megbízatás megszüntetése, a procuradorok szabad választása, kereskedelmi szabadság, az encomienda birtokok örökölhetővé tétele, rabszolgabehozatal és az indiánkereskedelem.3 A gyarmatvilág másik végén, Charcas-ban (mai Bolívia) a központi 47 A stagnálás véleményünk szerint nem ismérve az „ázsiai termelési módhoz" tartozó társadalmaknak, és ezért nem azonosítjuk velük az „archaikus" vonásokat, melyek a rabszolgatartó, feudális társadalomalakulatokban is fellelhetők, azaz olyan szerkezetekben, ahol a „közösség köldökzsinórjától való elszakadás" (Marx) már megtörtént. Nézetünk szerint az újabb, „ázsiai termelési módra" vonatkozó kutatások egyelőre apriori általánosítanak, amikor Marx egy megjegyzését követve arról beszélnek, hogy a közösségi formákra épült állami és kizsákmányolási rendszer volt a stagnálás alapja. Vö. Bródy Ferenc : Az „ázsiai termelési módról" ós a gazdasági társadalomalakulatok periodizációjáról. Közgazdasági Szemle, 1965. 7 — 8. sz. 812 — 813. 1. Több eddig nem vizsgált ázsiai társadalomban a közösségi formák nem is voltak erősek, másutt pedig, mint az amerikai társadalmakban, a kizsákmányolási rendszer ösztönzést adott a fejlődésnek (inkák), de sem itt, sem Ázsiában a fejlődés immanens törvényei nem érvényesülhettek, a külső beavatkozás megtörte erejüket. 1 José M. Font y Rius : Les villes dans l'Espagne du Moyen Age. Société Jean Bodin I. 1954. Luis Garcia de Valdeavellano y Arcimis : Sobre los burgos y los burgueses de la Espana medieval. Madrid 1960. 2 Hoger Bigelow Merriman : The Rise of the Spanish Empire in the Old World and in the New. Vol. IV. New York. 1962. 425. 1. A. Dominguez Ortiz : Crisis y decadencia de la Espana de los Austrias. Barcelona 1969. 99—111. 1. 3 História de la náción cubana. I. 1952. La Habana. 118. 1.
