Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
1310 WITTMAN TIIiOK hatalmat képviselő eorregidorok is megoldhatatlan feladat előtt állottak: egyrészt a korona előírásainak megfelelően védeniök kellett az indián munkaerőt, másrészt biztosítaniok kellett a XVI. század közepén fellendülő bányászat egyre nagyobb munkaerő szükségletét.4 Az eltérő gazdasági-társadalmi feltételek a kasztíliaitól különböző hatalmi szerveket hoztak létre, amelyek csak központosító tendenciájukban hasonlítottak az anyaországiakhoz, de a gazdasági életre való visszahatásukban egészen m4s funkciót teljesítettek.5 A gyarmati városok mest &caégon méd"n 47iilntitnk. katonai', térítési célok, a bányászati és kereskedelmi érdekek keveredtek a közigazgatási szempontokkal. Ahogy a kasztíliai urbanizáció különbözik a nyugat-európaitól, ugyanúgy a spanyol-amerikai is sajátos vonásokkal rendelkezik a kasztíliaihoz hasonlítva. Ami közös a kasztíliai és amerikai városfejlődésben, az az, hogy a város íimn-a t áTsíídalnii munjkamegosztás, az ipar mezőgazdáságból való kiszakadása eredményeképpen jött létre, hanem főleg a felépítmény (álla m, egyház) és a külpiacosztüTTTÖSP- érvényesült kialakulásukba n. HasonlóarT TlOz ObS á ^yors hovekédéë, a hll'lulen felduzzadás. Ennek mérete'ít szemléletesen fejezik ki az 1580-as és 1630-as év adatai, mSlyek egy félévszázados növekedésről adnak számot.6 1580 1630 Városok mérete Számuk „Vecino"-k Számuk ,,Vecino"-k 500 „veeino" felett 8 8 500 31 57 000 10-500 „veeino" 181 14 516 135 19 448 Míg 1580-ban az adózás alapjául vett felnőtt férfiak, a ,,vecino"-k 37%-a élt az 500 ,,vecino"-nál több lakosú városokban és a többség, 63%, az 500-nál kisebbekben, 1630-ban megfordult a helyzet, a nagyvárosokban a ,,vecino"-k 75%-a élt, a kisvárosokban már csak 25%. Az urbanizálódás, a városi koncentráció hihetetlen méretei bontakoztak ki, ezek mögött nem kis erők működtek. A városok egy részét a spanyolok az aztékoktól, inkáktól örökölték. Ahol _várost akartak al ajntani, ott a természeti feltételek mellett még egy fontos szempontot érvényesítettek: volt-e megfelelő indiá n munkaerő a közelben.7 A kasztíliai városokat az amerikaiaktól megkülönbözteti, hogутг-клжЛíliai reconquistával szemben, ahol a határ mentén kasztíliai parasztokat telepítettek le a mórok ellenében, az amerikai városok, amelyek az indiánok elleni védelem vagy terjeszkedés céljait szolgálták, ugyanazon indián tömegekből voltak kénytelenek munkaerőt toborozni. Vizsgálódásaink szempontjából kevésbé fontos, hogy a spanyol hatóságok a falvakhoz hasonlóan a városokban 1 Inge Wolff: Regierung und Verwaltung der kolonialspanisehen Städte in Hoehperu 1538—1650. Köln 1970. 39. 1. 5 Az eredmények összefoglalása Silvio Zavala : El mundo americano en la época colonial. Tomo I. Méxieo 1967. 401 — 406. 1. Wittman Tibor: Latin-Amerika története. Budapest 1971. 6 J. E. Hardoy — li. P. Schiedet: The Urbanization Ргооезз in America from its Origins to the Present Day. Buenos Aires 1969. 195. 1. Idézi Richard M. Morse : Trends and Issues in Latin American Urban Reserach, 1965—1970. Latin American Research Review VI. 1. 1971. 8. 1. 7 Tunja esetére Cortés Alonso nyomán Richard M. Morse i. tanulmánya, 9. 1., La Piatára (Charcas, Chuquisaca) Inge Wolff: Regierung, 12 — 14. 1.
