Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
1298 WITTMAN TIIiOK Nyilvánvaló, hogy visszafelé, az ősközösség felé tekintve az amer ikai faluközösség ek sok ha sonló ságot mutatnak a s zláv, germá n stb. közöss égi formá kkal, de jövőjük, lehetőségei k szempontjából alapjában különböznek azoktól. Marx az amerikai közösségi társadalmakat félreérthetetlenül ahhoz a fejlődési típushoz sorolja, amelyet ,,ázsiai földformának", ,,keleti despotizmnsnak" nevez. Ezen belül a közösségi tulajdon különböző formákban jelenik meg: „vagy úgy, hogy a kis községek egymástól fügj^tleiwk'Vegetáiuak_egymás mellett . . . vagy pedig az egység kiterjedhet arra, hogy magát a munkát is közösen végzik, ez valóságos rendszer lehet, mint Mexikóban, Peruban különösen . . . "1 9 A közösségi tulajdon mellet t létező magánbi rtoklás egyik történelmi válfajáról van itt szó.2 0 „Az ázsiai formában (legalábbis az ott uralkodó formában) az egyes embernek nincs tulajdona, csak birtoka."2 1 Ennek a formának szerinte éppen az a sajátossága, „hogy az y egves nem önállósul a községgel szemben". Ez az cgvik^k a annak, hogy s zívósa bban ellfnáll az őt bomlasztó tényezőknek, mint a germán forma. A máaik_ok: „megvan a termelés önellátó köre, földművelés és kézművesség egysége stb."2 2 Az amerikai forma szintén iy,,legszí-, yósabj)" közös ségi, törzsi társadalmakhoz tar tozik, és felbonthatóságának nehézSégétrtoFïïîek között éppen a munka közös végzése, a koU^ktív állam által irányított munkaszervezet húzza alá. f A megvizsgált két indián társadalom közül még ezen ar körön belül is az bizonyult ellenállóbbnak, ha tetszik, merevebbnek, árchaikusabbnak. Itt nemjátezgtt a magántulajdon irányában ösztönzést adó kere&kedő_osztály, a vagyoni különbségek kisebbek voltak és nagyobb volt az állam közösséget konzerváló ereje. Sokat elárul az is, hogy Peruban nem volt a rabszolgaságnak semmilyen fajtája. Marx megállapítja: „minthogy az ázsiai formában az egyes soha nem lesz tulajdonos, hanem, csak birtokos, a 1 ap j'âb an ~~vé ve ~(Г~ m ag a "a tülaj dü ir a^-TTTa^ Holgáj a-annak, akiberTáTkozségegység aiétezik, és a rabszolgaság itt sem a munka teltételeit nem szünteti meg, sem a lényeges viszonyt nem módosítja."2 3 Peruban a „község egysége " az Inkában, a mindenható fejedelembgii^létezett, Mexikóli<ÜLili^caci q uq töltött be hasonló szerepet.2 4 Xmint láttuk, a különböző fôlïïrajzies egyéb tényezők következtében az inka birodalom [önellátó vol t, jobba n,befelé fordult, mint az azték állam, ami szintén kiemeli statikus jellegét. Hogy ezt az inka társadalom a spanyol korszakban is jobban megőrizhette, annak okait már érintettük, amikor a birodalom társadalmi és politikai integrálódásának összefüggéseit tárgyaltuk. Marx a törzsi társadalmak gazdasági életét meghatározó erők közül kiemeli az éghajlatot, a föld fizikai tulajdonságait, kiaknázásának fizikai feltételeit és „az ellenséges, illetve szomszédos törzsekhez való viszonyt".2 5 Másutt kiemeli, hogy az ázsiai formában a „liádíéás nem olyan szükség szerű feltétel, mint ott, ahol a földtulajdon^ a fôldmuvelés_JÙ7Âr<'>Isigosan uralkodó".20 Amint láttuk, 19 A tőkés termelés előtti tulajdonformák, 9—10. 1. 20 Ezekről uo. 13. 1. 21 Uo. 17. 1. Vö. Tőkei Ferenc : A társadalmi formák elméletéhez. Budapest 1971. 80-96. 1. 22 A tőkés termelés előtti tulajdonformák, 20. 1. 23 Uo. 28. 1. 24 Vö. H. Bamford Parkes: A History of Mexico. London 1962. 19. 1. 25 A tőkés termelés előtti tulajdonformák, 20. 1. 26 Uo. 28. 1.
