Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
A LATIN-AMElilKAl „FEUDALIZMUS" VITÁS KÉRDÉSEI 1299 az aztékoknál és inkáknál sem a folyamatos hódítás, hanem inkább „az ellenséges, illetve szomszédos törzsekhez való viszony" volt a meghatározó, ez magyarázza a két birodalom közti különbségeket is. E kérdés vizsgálata nem nélkülözhető az „ázsiai termelőmód" kutatásában sem2 7 . Az azték és inka társadalom kapcsolatai a nem meghódított szomszédos törzsekkel (guarani, araukán stb.), amelyek a fejlődés alacsonyabb szintjén álltak, nem eléggé tisztázottak, de a kutatás eleve nem járhat nagyobb meglepetéssel. A két törzsterület, az inka és az azték birodalom között volt bizonyos, egyes közbeékelt törzsek útján végbement gazdasági ozmózis, de ez csak szimbolikusnak tekinthető, egyes termeivények eljutottak délről északra, mások északról délre. Olyan távolsági kereskedelem a különböző törzsek, törzsszövetségek között, mint amilyenről Afrikában tudunk, Amerikában nem volt.28 Ennek magyarázata elsősorban a földrajzi körülményekben, a Kordillerák, Andok és tengerek emelte akadályokban, azaz a közlekedési nehézségekben rejlik. Ezek a mai napig döntően befolyásolják a latin-amerikai társadalmak lehetőségeit. A tárgyalt korszakban nagyban hozzájárultak a közösségi tulajdon és munkaszervezet tartósításához. Változást ebben a tekintetben a spanyol és portugál hódítás idézett elő. i A spanyol feudalizmus mint a gyarmatosítás bázisa Az Új- és Óvilág érintkezése a conquistát (hódítás) követő időszakban a vitás és nem tisztázott kérdések egész sorát veti fel. Ennek nagyrészt az az oka, hogy a történetírás sem az indián társadalmak, sem a spanyol (és portugál) feudalizmus fejlődéstörvényeit nem ábrázolja egyértelműen, illetve nem ismeri őket. Ali ez elsősorban a spanyol feudalizmus ra, még pontosabban a középk ori kasztíliai társadalomra es á Kasztíliára alapozott központosításra. ' Az~ánVaór"s~zag és a gyarmato k kozott az egyedüli köz vetí tő jKRsztï ï îa^és a hozzá tartozó Andalúzia volt, a íe]lettebb Katalónia és mas peremtartományok (Baszkföld stb.) csak a gyarmati rendszer hanyatlásának idején kapcsolódtak bele az amerikai forgalomba. Igaz, hogy Katalónia, amely az Aragon Királyság részét alkotta, a felfedezések idején hanyatló szakaszban volt, de sokkal magasabb kereskedelmi és ipari szintről hanyatlott vissza, mint amilyet Kasztília el tudott érni, és még így is sok árut szállított a XVI. században Kasztíliának, amely azokat Amerikába irányította.1 A spanyol király mint Kasztília uralkodója adta Ko lumbusznak a felfedezen dő földekr e vonatkozó előjog okat, ami eleve Kasztíliára korlátozta az Amerikával való érintkezést. A spanyol monarchia az Újvilágot mintegy saját patrimóniumának tekintette. Ennek figyele mbe vételével hangsúlyozzák egyesek a spanyol feudális állam (patrimóniális) jellegét? Ami a kifejezés jogi oldalát illeti, afpatrimónium,' azaz a külön királyi magánbirtok rendszere a XII. század második feléig létezett, ezután az~üra-Iomra kerülő római jog elmosta a magán- és koronabirtokok közti különbsé-27 Vö. Tőkei Ferenc: Az „ázsiai termelési mód" kérdéséhez. Budapest 1966. Witt man Tibor: Egyetemes történet 1500 —1789. (Egyetemi jegyzet). Budapest 1968. 226. 1. (A földművelő és nomád társadalmak közti kiegyenlítődési folyamatokról.) 28 Vö. Ágh Attila: Afrikai termelési módí Valóság. 1969. 10. 1 Pierre Vilar : La Catalogne dans l'Espagne moderne. Paris 1962. I. 544 — 545. 1. 2 Stanley J. — Barbara H. Stein: The Colonial Heritage of Latin America. Essays on Economic Dependence in Perspective. New York 1970. 14, 70. 1.
