Századok – 1971
Közlemények - Gál István: Gibbon a magyar történelemről 70/I
74 GÁL ISTVÁN H. G. Wells világtörténetében a magyar fejezeteket tőle idézi; ennek legújabb, nagyon sokadik kiadása a középkori magyarságról való ismereteket az angolnyelvű olvasók széles táborában rögzíti ma is világszerte. De hatása száznyolcvankét év előtti megjelenése óta a legkülönbözőbb műfajokban megmutatkozott. Nagy Ottó császár és Géza fejedelem viszonyát Keats drámájában dolgozta fel, a honfoglaló magyarságnak a normannok mellé való állítását Henry Haliam vette át, a magyar —finnugor nyelvrokonságot John Bowring idézi, a magyar őstörténetre vonat kozó fejtegetése Richard Oobden állítólagos magyar történelmében is szerepel. Ezek csak kiragadott példák, de a magyar vonatkozású angolnyelvű szép- és szakirodalom tüzetes átvizsgálása nyilván még további példákkal szolgál majd. Izgatja a magyar történeti táj kialakulása, ennek nemzeti jellem-formáló hatása, a hun és avar elődök kérdése, a finnugor és szláv rokonság, a nemzetiségek megjelenése, a kalandozások korának hatása Európára, a magyar állam megalapításának körülményei, Geyza és 1. István európai rangja, a kereszteshadjáratok lefolyása, a tatárjárás, Zsigmond és Ulászló balkáni hadjáratainak tragikus vége. Gibbon szövegében Almos, Árpád, Zoltán, Taksony, Geyza, I. István, Könyves Kálmán, II. Endre, IV. Béla, Nagy Lajos, Zsigmond, 1. Ulászló, Hunyadi János és Mátyás szerepelnek.30 * „A magyarok eredete, vándorlása és letelepedése. Rohamaik Keletre ós Nyugatra." Ez az egyik címe a LV. fejezetnek. Ebben a következőket írja: ,,Keleten, Nyugaton, háborúban, vallásban, tudományban, jólétükben és hanyatlásukban az arabok vonják magukra figyelmünket : a görög egyház és birodalom első legyőzése az ő fegyvereiknek tulajdonítható; és Mohamed tanítványai a keleti világ törvényhozása és vallási élete fölött még erősen uralkodtak. Ugyanezt a teljesítményt azonban méltatlanul adományoznánk azon barbárok tömegeinek, akik a VII. és XII. század között Szkítia síkságairól ereszkedtek alá, átmenő rohamokban vagy állandó vándorlásokban. Nevük rettegett, eredetük kétséges, tetteik homályba burkoltak, vad bálványimádók, magán- és közéletüket sem ártatlanság nem enyhítette, sem előrelátás nem finomította. A bizánci trón méltósága visszaverte és túlélte rendetlen támadásaikat ; ezeknek a barbároknak nagyobb része eltűnt anélkül, hogy emlékeztetőt hagyott volna létükre, a behódoló maradék úgy élt és csak úgy élhetett tovább, hogy idegen zsarnok uralmát nyögte. A bulgárok, a magyarok és az oroszok hajdankorából meg kell elégednem annyi tény kiválasztásával, amely mégis csak megérdemli, hogy emlékezzünk rájuk. A normannok hódításai és a lurkók egyeduralma természetszerűen torkollik a Szentföldre vezetett emlékezetes kereszteshadjáratokba és Konstantin városának és birodalmának együttes elestébe . . . Amikor a magyarok fekete viharfellege először függött Európa fölött, Krisztus után kb. 900 körül, féleleiemből és babonából összetévesztettek őket a Szent írás fíóg és Magógjávai, a világvég jeleiként és előfutáraiként.3 1 A tudományok bevezetése óta ők maguk föltárták ősiségüket a hazafias érdeklődés erőteljes ç's dicséretreméltó ösztöneként 3- Racionális történetkritikájuk többé nem éldeleghet Attila és a hunok hiú családfájával ; de fölpanaszolják, hogy ősi okmányaik elpusztultak a tatárjárás idején ; hogy egy primitív krónika töredékei3 3 sajná-30 Az első francia fordítás 1777 — 90 között, az első olasz 1779-ben, az első német 1790-ben, a spanyol 1847 48-ban, az orosz 1882 —86-ban, az első lengyel 1830-ban, az első cseh 1880-ban jelent meg. Magyar fordításai: Szemelvényt közölt a Kedveskedő, 1824. Id. Malier Sándor: Edvi Illés Pál angol irodalmi ismeretei.' Yolland Kmlékkönyv (Angol Filológiai Tanulmányok V - VI. köt.) Bpest. 1944.176.1. - Az 599-ig terjedő fejezetek: Gibbon Edward: A Római Birodalom hanyatlásának és bukásának története. Az angol eredetiből átdolgozta Hegycssy Kálmán. Pest. 1868. — Egyik leghíresebb fejezetének fordítása Gibbon: Konstantinápoly eleste 1452-ben. Ford. Bozóky Alajos. Bpest. 1913. Olcsó Könyvtár 1732-33. H. G. Wells: The outline of history. London. 1966. 659 - 660, 667 - 668, 700 - 701, 743 - 789. 1. - Gál István: Keats magyar tárgyú drámája Fii. Közi. 1965. 69 — 92.1. — Varannai Aurél: John Bowring és a magyar Irodalom. Bpest. 1967. 66. 1. — Gál István: Cobden állítólagos magyar történelme. Magyar Könyvszemle, 1969. 3H0 — 382. 1. 81 Egy würzburgi püspök ezt a véleményt sugallta egy tisztelendő apátnak; de komolyan gondolta, hogy Góg és Magóg az egyház világnézeti üldözői, liogy az egyik a hereziárhok szektájának feje és büszkesége, Magóg pedig tőle származik, szektájuk propagandistájától, tízek az emberek egykor mégis az emberiség félelmét vonták magukra (Fleury: Hist. Eccl. XI. köt. 594. és köv. I.). 82 A két nemzeti történetíró, akitől a legtöbb segítséget kaptam, Pray György (Dissertationes ad Annales Veterum Hungarorum, etc., Vindobonae. 1775) és Katona István (História Critica. . . Pestini. 1778-1781, 5 kötet). Az előbbi általánosságban és gyakran önkényesen foglalkozik az eseményekkel; az utóbbi képzettsége, ítélőképessége és körültekintése révén megérdemli a kritikai történetíró nevét. 88 Ennek a krónikának a szerzője Béla király jegyzőjének nevezi magát. Katona a XII. századba helyezi és megvédi személyét Pray hiperkriticizmusa ellenében. Ez a primitív évkönyvíró némely történelmi feljegyzést kellett, hogy átírt légyen, ezért állíthatja méltósággal: „reject's falsis fabulis rusticorum, et garruio cantu joculatorum". A XV. században ezeket a mondákat Thurotzius gyűjtött ?. össze és Bonfinius nagyította fel. l.d. a Hist. Orit. bevezető esszéjét (7 — 33. 1.).
