Századok – 1971

Közlemények - Gál István: Gibbon a magyar történelemről 70/I

GIBBON A .MAGYAR TÖRTÉNELEMRŐL 75 latos módon szembesítésre kell, hogy kerüljenek3 4 a bizánci birodalmi földrajztudós egykorú tudományos értesültségével. Magiar a magyarok nemzeti és keleti elnevezése; de Szkítia törzsei között a görögök a turkok egyetemes és különös nevével különböztették meg őket, mint annak a hatalmas népnek a leszármazottait, amely Kínától a Volgáig hódított és uralkodott. Pannónia gyarmata a Perzsia határán élő keleti törökökkel tartott fenn kereskedelmi és baráti összeköttetést ; és 380 év különválása után Magyarország királyának hittérítői a Volga partján felfedezték és meglátogatták őshazájukat. Pogányok és barbárok népe, amely még mindig a magyarok nevét viselte, vendégszeretettel fogadta őket; anyanyelvükön társalogtak velük, rég elveszett testvéreikről értesültek, és elragadtatással hallgatták új országuk és vallásuk csodás történetét. A közös leszármazás lelkesítette a hittérítők lázát; és legnagyobb uralkodójuk egyike azt a nagylelkű. de eredménytelen tervet öt lőtte ki, hogy Pannónia ritkásan lakott földjére áttelepíti ezt a rokon törzset Tatárország szívéből.3 5 Ebből a kezdetleges tájból háború és ván­dorlás áradata Nyugat felé hajtotta őket, a távolabbi törzsek nyomása alatt, akik egyszerre voltak menekülök és hódítók. Belátás vagy szerencse a római birodalom határai felé irányította • iket; a nagy folyók partján a szokásos állomásokon megállapodtak; Moszkva, Kiev és Moldova területén föl is fedezték átmeneti tartózkodásuk nyomait. Ebben a hosszú és változatos vándorlásban nem tudták mindig kikerülni az erősebb fél uralmát; vérük tisztasága megál­lapodott vagy elszennyeződött idegen fajták keveredésével; kényszer vagy szabad választás révén a kazárok számos törzse ősi hűbéresként társult hozzájuk; második nyelv használatát vezette be; a harctéren pedig a legtiszteletreméltóbb helyet foglalta el az első sorban. A turkok és szövetségeseik hadiereje hét egyenlő és jól szervezett seregben vonult fel; mindegyik sereg 30 857 harcosból állt és így az asszonyok, a gyerekek és a szolgák aránya, legalább egymillió vándorlót tételez föl és tesz ki. Nyilvános gyűléseiket a hét vezér (Vayvod), vagyis öröklődő törzsfő irányította; de a nézeteltérés és gyöngeség tapasztalata egyetlen személyiség sokkal egyszerűbb és hatályosabb kormányzását tette szükségessé. Lebediás szerénysége elutasította az uralom jogarát, Almusnak és fiának, Árpádnak származása vagy érdeme, nekik azonban megszerezte az uralmat, és a kazárok legfőbb khánjának tekintélyét a fejedelem és a nép egyez­ménye megerősítette : a nép részéről, hogy engedelmeskedjék parancsainak, a fejedelem részé­ről, hogy megtanácskozza vele boldogságát és dicsőségét. Ezzel az elbeszéléssel be is érhetnénk, ha a modern tudomány nem nyitott volna a nemzetek őskorára újabb és tágasabb látóhatárt." A magyarok finnugor eredete. Gibbon ezután a magyar nyelv eredetével foglal­kozik: ,,A magyar nyelv egymagában áll és mintha el volna szigetelve a szláv (Sclavonian) nyelvek között; de szoros és világos rokonságot mutat a finn (Fennie) fajta nyelveivel,36 egy elmaradt és barbéir fajtáéval, mely régebben Ázsia és Európa északi területeit foglalta el. Az TJgri vagy Igour (nyilván : ugor és jugur) elnevezés valódi eredete Kína nyugati határain található.3 7 Vémdorlásukat az Irtis partjain tatár bizonyíték tanúsítja,3 8 Szibéria, déli részein hasonló név, és nyelv fölfedezhető;3 9 és a. finn törzsek maradványai széles körben, bár gyéren szét vannak szórva az Oby forrásvidékétől Lappland partjaiig.40 A magyarok és lappok vérrokonsága az éghajlat roppant erejét mutatja, közös szülők gyermekeire ; az élénk ellentétet a bátor kalandorok között, akiket a Duna-táj borai megmámorítottak és a nyomorult földönfutók között, akik a sarkkör havába merültek el. Fegyver és szabadság volt mindig is az uralkodó, bár túl sokszor sikertelen szenvedélye a magyaroknak, akik a természettől test és lélek életrevaló alkatával vannak megáldva.4 1 A rendkívüli hideg letörpítette a lappot és megdermesztette képességeit ; és a sarki törzsek, az ember fiai között egyedül, nem tudnak a 31 Ld. Constantinus: De Administrando Imperio 3, 4, 13, 38 — 42. fej. Katona ügyesen számítottá ki ennek a miinek a megírását a 949, 950, 951. évre (4 — 7.1.). A kritikai történetíró (34 -106. 1.) megkísérli, hogy bebizonyítsa az első fejedelem Ál mus, Árpád atyjának létezését és. hogy igazolja tetteit, akit Constantinus hallgatólagosan elvet. 35 Pray (Diss. 37 — 39. és köv. 1.) közli és kiszínezi a magyar hittérítők, Bonfinius és Aeneas Sylvins eredeti fejezeteit. 38 Fischer: Quaestiones Petropolitanae de Origine Ungrorum és Pray (Diss. I., II., III. és köv. fej.) néhány összehasonlító táblázatát közli a magyar és finn nyelvnek. A hasonlóság valóban szembetűnő, a szójegyzékek azonban rövidek; a szavak célzatosan vannak összeválogatva; és azt olvasom a tudós Bayernél (Comment. Academ. Petropol. X. köt. 374. 1.) hogy bár a magyar nyelv számos finn szót („innummeras voces") befogadott, lényegében („toto genio et natura") különbözik tőle. 37 Turfan környékén, amit világosan és pontosan leírnak a kínai földrajztudósok (Gaubil: Hist, du Grand Gen­giscan 13. 1.; DeGuignes: Hist, des Huns, III. köt. 31. és köv. 1. 3" Abulgltazi Bahadur kán: Hist. Généalogique des Tartars II. rész, 90 - 98. 1. 3" Isbrand Ives (Ld. Harris: Collection of Voyages and Travels, 11. köt, 920 921.1.) és Bell (Travels, I. köt. 174. 1.) Pekingbe vezető útjukon Tobolsk közelében találtak vogulokat (Vogulitz). A nyelvtudomány csűrés-csavará­sával az ügur és Vogul szót ugyanarra a névre vezetik vissza: a környező hegyek valóban utalnak az ugorokra (Ugrian); és az összes finn dialektus közül a vogul áll legközelebb a magyarhoz. (.Fischer: Diss. I. köt. 20 — 30. 1.; Pray: Diss. II. köt, 31-34. I.) *" A finn fajta nyolc törzse M, Levesque furcsa munkájában van leírva (Hist, des Peuples soumis à la Domina­tion de la Russie. 1. köt. 361- 561. 1.). 11 A magyaroknak és a bulgároknak ez a jellemképe főként a következő munkákból van merítve: Leo Tacticája (796—801) és a Latin Évkönyvekből (889 és köv. évektől) ld. Baronius, Pagi és Muratori.

Next

/
Oldalképek
Tartalom