Századok – 1971
Közlemények - Gál István: Gibbon a magyar történelemről 70/I
72 GÁL ISTVÁN 1883-ban tér vissza rá: „Én ugyan megvallom, részrehajlatlan történetiratot még sohasem olvastam; egészen elfogulatlannak még magát Gibbont sem találtam."1 8 Bajza József világtörténelmi tanulmányai közben természetesen hozzá is eljutott.1 8 Miss Pardoe Heckenast és Hartleben Váci utcai könyvesboltjában Gibbon Rómáját is látta 1840-ben. Négy írónkra a tizenkilencedik század derekán döntő hatással volt. Az első Teleki László, aki a Kegyenc témáját köztudomásúan belőle merítette, Madách Az ember tragédiájának bizánci jelenetét. Jókai számos novellában, Szigligeti több drámájában használta föl. Vértesy Jenő kitűnő jellemzését adja: „E szinte gigászi munka messze túlélte korát. A maga nemében úttörő volt, amikor az eseményeken kívül figyelt a történelem szellemére és történetfilozófiát alkotott össze a leírt dolgokból. Bizonyos angol moralizálás ós rideg igazságosság párosul a szerző egyéni gúnyos, kissé cinikus modorával, de kétségkívül nagy szellem, akinek véleménye mindig érdekel. A munkának némi modern szellemet ad a rengeteg forrástanulmány, — filozófiai iránya mellett is sokszor kritikusan részletes. Irodalmi becse sem kevés. Plasztikusan épít meg egy-egy kort. Drámaírói készséggel rajzol meg egy-egy érdekes alakot. Költői érzékkel írja le egy-egy nép eredetét s valóságos folyammá növekedését."20 Alapos ismerője volt Pét.erfy Jenő. Macaulay és Ranke mellé állította tanítványai előtt.21 Marczali Henrik tanítványainak nem győzte nagyságát ecsetelni.2 2 A magyar diplomáciatörténetírás kezdeményezője, Horváth Jenő egy egyetemes Balkántörténet írását javasolva a varsói nemzetközi történész-kongresszuson. Gibbon úttörő érdemeire hívta föl a figyelmet a balkántörténeti kutatásokban.2 3 Szekfű Gyula a magyar történetírásban általában jobban ismert és követett Macaulay mellé állítja: „Az angol történetíró, Gibbontól és Macaulay tói kezdve, személyes tapasztalatból ismerte a politikai, gazdasági és legmagasabb társadalmi életet s így kétségtelenül mély bepillantást nyert a politika mozgató erőibe. Viszont azon újabb angol történészeknél, akik már egyetemi tanárságot vállaltak mert a korábbiak nem voltak hajlandók ily lekötöttségre -így Freeman- és Froudenál könnyen felismerhető bizonyos iskolás doktrinérsóg, összehasonlítva műveiket Gibbon, Macaulay, Carlyle valóban szabad, emberi szárnyalásával, mely e nagy dolgozóknál nem járt feltétlenül együtt a koruk színvonalán álló kútfőkritika elhanyagolásával. "24 Babits ós az esszéíró-nemzedék heves, bár kritikai érdeklődéssel fordult feléje. Gibbon modern magyar fölfedezője, aki a legszebb magyar nyelvű tanulmányt írta róla és akinek ez a tanulmánya művei népszerűsége és olvasottsága révén széleskörű magyar közönség tudatába vitte Gibbon nagyszerű történetírói kvalitásait, Németh László.25 A XVII. századról tervezett művének vázlataiban Voltaire és Gibbon a század nagy történészének példaképei. A XVI — XVII. század szövegkiadásai ós magyarázatai után, írja, a XVIII. század az elmélkedő, bölcselkedő történetírás korszaka. „А XVIII. sz. legnagyobb történetírói műkedvelők. Műkedvelés alatt nem készületlenséget értek. Voltaire kétszáz emlékiratot olvasott el a siècle de Louis XlV-hez és Gibbon minden modern olvasottságot megszégyenít gazdag kútfőidézeteivel. Magatartásuk és nem készültségük a műkedvelői. A történetírónak egy egész új faja üti fel e században a fejét, a történeti anyagban széttekintő szépíró, aki a történelmet választja szemléltető eszközül, hogy elveit az emberekre rákényszerítse ... A XVIII. század nagy történészei a történelmen gondolkozó nagy írók s gondolataikat történelmi anyagon bemutató nagy írók." A franciák, Voltaire, Montesquieu és Turgot után az angolokra tér: „Az angolok, Hume, Robertson, Gibbon jobban odatapadnak választott tárgyukhoz, de a választott pont, ahonnan a történelmet nézik, náluk is kívül esik a szorosabb történelmi érdeklődés körén; átnéznek a történelembe: a láthatár tágabb marad, mint az ábrázolt vidék. Gibbon egész élete egyetlen műnek lesz magháza. Mint Chillingworth és Bayle, a katolicizmuson át ő is a szkepticizmusba tér. A Róma Hanyatlása tökéletes műremek. Önéletrajza fogalmat ad róla, hogy 18 Dénes A. Jánossy: Great Britain and Kossuth. Bpest. 1937. 5.1. Kosáry Dámokon: Kossuth fogsága. Magyars ságtudomány, 1943. 243. 1. - Kossuth Lajos: Visszaemlékezések. I'esti Napló, 1885. ápr. 7. 18 Szántó Zsigmond: liajza József. Esztergom 1884. 132.1. ifj. Bajza József: Bajza József mint történetíró. Századok, 1908 . 298. 1. 2" Vértesy Jenő: Gibbon mint szn íróink forrása. Irodalomtörténet, 1916. 16 — 39. 1. " Péterfy Jenő Összes Művei. III. köt. 314 320. 1. 22 Germanus Gyula szóbeli közlése. 23 Horváth Jenő: Projet d'un manuel d'histoire balkanique. Szöveg: Gál István: Jugoslovenska orientacija madjarske historijske nauke. Beograd —Budapest. 1940. 4 — 5. 1. "-'Szekfű Gyula : A politikai történetírás. A magyar történetírás új útjai. Szerk. Hóman Bálint. Bpest. 1931. 413-414. 1. 26 Németh László: Vázlatok a tizennyolcadik századhoz. I. Aranykor és történetírás. Tanú, 1934. jan. 141 — 147.1. A minőség forradalma. I. köt. Bpest. Európa. 1940.132 — 147.1. — Vö. Macaulay és az angol műhely. Kiadatlan tanulmányok. Bpest. 1968. II. köt. 388-430. 1.
