Századok – 1971
Közlemények - Pál Lajos: Rónay Jácint 670/III–IV
/ IlÓNAY JÁCINT 693 A nyilatkozat többé-kevésbé felért a „folyamodással", s az emigráció tagjai így is fogták fel. Ludwig János írta Kossuthnak: „A lapokból némi csodálkozással látom, hogy Rónay hazamehetósi engedélyt nyert. Nem régen Brüsszelben járt és megütközését Horváth folyamodásán kijelentette, és íme maga is folyamodott, mert az osztrák folyamodás nélkül nem ád senkinek amnesztiát."119 Rónay elég vegyes érzelmekkel nézett a hazatérés elé. Augusztus 9-én Vukovicshoz küldött levelében írta: „ . . . nemzetünkre nézve az újabb események még nem mutatnak semmi eredményt, melyet örömmel lehetne üdvözölni; sőt minden arra mutat, hogy újra megkezdendik a nemzet-olvasztás experimentumát, hogy a valóságot ismét feláldozandják az elméletnek! Én nehéz szívvel nézek a jövőbe, s megvallom, szerencsétlennek érzem magam, hogy éppen most keilend visszatérnem . . . "12 ° Augusztusban még részt vett a geológiai társulat nottinghami ülésén. Szeptember 3-án vette át az útlevelet az osztrák követségen, s 16-án utazott el Londonból. Szeptember 21-én érkezett Grazba, ahol 3 napra a karmeliták kolostorába vonult, s 26-án már Pannonhalmán volt. 4. Rónay nem maradt sokáig Pannonhalmán, barátai Pestre hívták. Itt kapta a hírt br. Eötvös Józseftől, hogy „a M. T. Akadémia, f. ó. (1867) január 30-án tartott nagygyűlésén Főtisztelendő Urat először a philosophiai osztályba rendes tagjává121 , azután az Igazgató Tanács-csal vegyes ülésén jegyzőjévé12 2 választotta; s a megerősítés legfelsőbb helyről mindkét választásra már megérkezett."123 Eötvös ugyané levelében felkérte Rónayt, hogy az alapszabályok értelmében, szókfoglaló előadását egy éven belül tartsa meg. Élete utolsó szakaszának tudományos értékeléséhez két munkáját szeretnénk itt röviden ismertetni. Székfoglaló beszéde „Az ősember haladása" címmel jelent meg.12 4 Az első pillanatban szembetűnik, hogy bár a tudományos eredmények precíz ismertetését adja, tartózkodik a világnézeti következtetések levonásától. Újdonság, korábbi munkáihoz viszonyítva, hogy a paleoantropológiát az összehasonlító néprajz kutatási eredményeire kívánja alapozni. Helyesen mutat rá, hogy a még kőkorszaki szinten élő afrikai és ausztráliai népek életének tanulmányozása feleletet adhat az ősember életének még tisztázatlan kérdéseire.12 5 1870-ben, tudományos munkásságának újabb elismeréseként, megválasztották az Akadémia II. osztályának titkárává, majd egy év múlva ugyanitt felolvasta utolsó nagyobbszabású értekezését, mely „A szerves élet haladása és a fajok kihalása" címet 119 Kossuth Lajos iratai. VI. köt. Bpest. 1898. 204. 1. 120 Rónay levele Vukovics Sebőnek. Vukovics Sebő irodalmi hagyatéka. Országos Levéltár. R. 216. 121 Az 1867. jan. 30-i nagygyűlés jégyzőkönyvének tanúsága szerint rendes taggá választása nem ment könnyen. Az Akadémia alapszabályai szerint csak a halál által megüresedett helyekre — és osztályokba — lehetett felvenni új tagot. A jelölés időpontjában 4 hely üresedett meg, de 5-öt jelöltek, köztük Rónayt a filozófiai osztályba, ahol üresedés nem is volt. Csengery és Toldy javaslatára végül abban állapodtak meg, hogy ha a filozófiai osztályban üresedós lesz, azt a matematikai osztály kapja meg, mely nem tölthette be helyét. A választás eredménye: Rónayra 27, ellene 10 szavazat esett. MTA Kézirattár. 122 A jegyzőválasztás eredménye: Rónay Jácint 21, Greguss Ágost 5, Gyulai Pál 1, Hunfalvy János 3, Szabó József 1. MTA Kézirattár. 123 Eötvös levele Rónayhoz 1867. febr. 7. BK. 185/3. 124 Folytatásokban megjelent a Pesti Naplóban: 1868. évf. 4—10, 12— 13. számokban. 125 Pesti Napló, 1868. évf. 6. sz.
