Századok – 1971
Közlemények - Pál Lajos: Rónay Jácint 670/III–IV
694 PÁL LAJOS viselte. Ismertette a legújabb geológiai és biológiai kutatási eredményeket, ugyanakkor — tudományos és világnézeti vonatkozásban — jelentős visszalépést figyelhetünk meg korábbi munkáihoz viszonyítva. Az élet elterjedését egy központból vezette le, ami lényegében a teremtési aktus elfogadását jelentette. A konklúzió ezt még jobban alátámasztja, ugyanis kijelenti, hogy a földi élet minden időben „ . . . ugyanazon rendszer nyomán haladott, hogy a szerves élet összhangzó egészet képez, mely a valószínűtől a valóságig, s-innét a megfoghatatlanságig (Rónay kiem. !) szövődik."1-6 Bár az udvar a hazatérő emigránsokkal megígértette, hogy nem foglalkoznak politikával, senkisem ragaszkodott ehhez következetesen, maga Rónay sem. Barátja, Kálóczy Lajos, javasolta neki, hogy a lemondásával megüresedett képviselői helyet töltse be. Győr megye péri választókerületében Deák-párti programmal,127 1 8 6 7. március 17-én meg is választották,11 8 s június 6-án, mint képviselő, ő is hódolatát fejezte ki a koronázási szertartásra érkező király előtt. 1868 december végén ugyanebben a kerületben újraválasztották. Programjában hivatkozott arra, hogy itthon és külföldön egyaránt az volt a törekvése, „ . . . hogy a magyar hazában, mint önálló nemzet éljünk ! E szent czélnak alárendeltem mindent, mert az elveszett jogokat vissza lehet küzdeni, de az elhalt nemzet élet mindenkorra sírba száll ! . . . e czélt a kiegyezéssel . . . leginkább biztosítva láttam."129 Táisadalmi pályafutásának újabb állomása volt 1871-ben a vallás- és közoktatásügyi minisztérium osztálytanácsosi állására történt kinevezése, de állását még el sem foglalta, amikor Rudolf trónörökös nevelőjének jelölték ki. 1871—72-ben oktatta a trónörököst magyar történelemre. Előadásainak anyagát jórészt Horváth Mihály,,A magyarok története" c. munkája alapján állította össze, melyhez jegyzeteket készített, s ezekben egy-egy periódus értékelését foglalta össze, természetesen lojális beállítottságban. így pl.: az 1848—49-es események okául a „körülmények ellenállhatatlan hatalmát" és a „trónt körülvevő tanácsosok félelmét ós ellenszenvét" jelölte meg. Saját kora feladatának azt tartotta, hogy ,,.... merüljön feledésbe a múlt, szilárduljon a trón és nemzet közt a bizalom, viruljon fel az alkotmány áldásai közt a nemzet jóléte és haladása, s a magyar nép, mely oly nagyszerű áldozatkészséggel védte életét, legbiztosabb, legerősebb támasza leend a koronának."130 Még a tanítási év befejezése előtt Andrássy tudatta Rónayval, hogy kijelölték Valéria főhercegnő egyik nevelőjének, ami egyben szükségessé tette egyházi méltósággal való felruházását is. A király javaslatára a hercegprímás 1872. július 7-én kinevezte pozsonyi prépostnak, s ugyanez év novemberében megkapta a szkodári címzetes püspökséget.131 Ujabb nevelői állásának elfoglalása után találgatások jelentek meg arra vonatkozóan, hogy tényleges megyés-püspökké is kinevezik, ha visszavonja természet-tudományos dolgozataiban kinyilvánított elveit. Erről közelebbit nem tudunk. Rónay naplófeljegyzéseiben azt írja, hogy amikor Trefort Bécsben a pápai nunciusnak felvetette ezt a kérdést, az legfőbb akadálynak a 17 évi távollétet hozta fel.13 2 Megítélésünk szerint 126 Megjelent a Székesfejérvár, 1871. évf. II. félév 7 — 9. számokban. Az idézett hely a 9. számban található. 127 Választási programjának nyomtatott szövege: 1867. márc. 12-i dátummal. BK. 185/3. 128 A választási jegyzőkönyv tanúsága szerint ellenszavazat nélkül 1674 kapott vokssal nyert ellenfelével szemben. BK. 186/1. 129 „A győrmegyei péri kerület választóihoz". Pest. 1868. dec. 22-i dátummal nyomtatott program. BK. 185/3. 130 Naplótöredék ... V. köt. 313. 1. 131 Ez az egyházmegye ekkor még török fennhatóság alatt volt. 132 Naplótöredék ... VI. köt. 295. 1.
