Századok – 1971
Közlemények - Pál Lajos: Rónay Jácint 670/III–IV
682 PÁL LAJOS az eseményekbe. Ezen nem is csodálkozhatunk, ha figyelembe vesszük, hogy a „kéziratul nyomatott" Naplótöredék két példányát az uralkodó családnak is megküldte. A másik ok, hogy menekülése közben, Kecskeméten elégette a Győr megyei papság hivatalos levelezését. 2. Rónay 1850 nyarán hosszú ós keserves út után megérkezett Londonba. Az itt töltött 16 év életének és munkásságának legjelentősebb szakasza. Itt ismerkedett meg korának leghaladóbb természettudósaival, s tudományos eredményeikkel, így a darwinizmussal is, melynek korszakalkotó jelentőségét elsők között ismerte fel, s amelynek egyik első hazai tolmácsolója volt. Angliai tartózkodása alatt rengeteg újságcikket írt, főleg hazai lapokba; résztvett az emigránsok összejövetelein, tanítványokkal foglalkozott, közreműködött a „Blick" kiadásában. Irt — Egressy Gábor felkérésére — színikritikákat, s egy hosszabb lélegzetű Shakespeare-tanulmányt is. Londonba érkezése után első anyagi nehézségein Császár Ferenc segítette át, aki felkérte, hogy heti tíz forintért írjon cikkeket a Pesti Naplóba. Rónay jó munkatársnak bizonyúlt, s egy év alatt mintegy 160 különböző témájú cikke jelent meg e lapban. Folytatásokban számolt be az angol—osztrák—francia—orosz—török diplomáciai lépésekről, melyek a törökországi magyar menekültek helyzetével és kiszabadításával foglalkoztak.60 Tudósított különböző meetingekről,6 1 az emigráns szervezetek gyűléseiről, amelyeken maga is több ízben felszólalt,6 2 s igen érdekes, színes beszámolókat küldött Haynau angliai látogatásáról, a botrányról, melyet ez váltott ki, s az ezt követő dilplomáciai lépésekről.63 Néhány szót a Pesti Napló beállítottságáról. Császár Ferenc I860, március 9-én indította meg a lapot Szenvey József szerkesztésében. Nem foglalt állást sem a forradalom mellett, sem ellene, fő törekvése a hatalom v isszaélóseinek megszüntetése, az alkotmányosság helyreállítása volt — írta a lapról Ferenczy József.6 4 Ez a megállapítás túlságosan egyoldalú. Tény, hogy a belpolitikai helyzetnek megfelelően, nem hozhatott dicsőítő cikkeket a forradalomról, de szinte minden számában megszólaltak a „külföldi levelezők", akik általában 48—49-es emigránsok voltak, s nem fukarkodtak a bíráló megjegyzésekkel, — a német vámszövetség tervével kapcsolatban Rónay is több cikket írt, melyekben Magyarország nemzeti létének féltése szólalt meg,—a forradalom és szabadságharc vezetőinek újabb és újabb fellépésének ismertetésével közvetve is a forradalom és szabadságharc korszakának emlékezetben tartását, az ellenzéki hang erősödését szolgálták. A kormányzat intézkedése, mellyel 1 y2 évi működés után eltávolította Császár Ferencet pozíciójából, s Récsy Emil személyében egy megbízhatóan kormányhű embert tett helyébe, az előbbi következtetést támasztja alá. 60 A Pesti Napló 1851. évf.-nak több számában; a cikkek kivágva „Blue Book" BK. 183/5. Részletesen feldolgozta Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban. Bpest. 1927. 61 Főleg az „ázsiai magyarok" kiszabadításának ügyében tartott meetingekről. Vö. Pesti Napló, 1850. okt. 10. 1851. jan. 3, 9, 31. ós márc. 3. 62 Az egyik ilyen (1853. nov. 29-i) összejövetelről írja Kovács Endre: „Magjür részről Rónay Jácint beszélt: franciául és latinul, beszéde végén azt óhajtotta, hogy a szabadság zászlaján a Finis Poloniae helyett ez álljon: Initium Poloniae! Initium Hungáriáé!" (Kovács Endre: A Kossuth-emigráció és az európai szabadságmozgalmak. Bpest. 1967. 188. 1.) E gyűlés plakátja megtalálható: BK. 185/1 — 6. 63 Vö. Pesti Napló, 1850. szept. 14, 17., nov. 12, 19. 64 Ferenczy József: A magyar hírlapirodalom története 1780—1867-ig. Pest. 1869.471.1.
