Századok – 1971
Közlemények - Cserenko és Budina (Közlik Ruzsás Lajos és Angyal Endre) 57/I
CSEКEXKÓ ÉS BUDINA 59 azaz közterhet viselni. Azt hangoztatták: ,, . . .ők pórrá nem lesznek." Ezért írták az elkeseredett szigeti polgárok 1565-ben a vizsgálatot végző biztosoknak: „Ti nagyságtok kérje el tülek az nemes levelet, az király őfelsége városában való házuk helyektől, és lássa Ti Nagyságtok, ha ő felsége úgy atta nekik az nemeslevelet, hogy ne szolgáljanak az város rendi szerint az ő helyektől."5 De nemcsak a mezőváros jövedelmét apasztották meg a betelepülő nemesek, hanem annak autonómiáját is csorbították. A szigeti polgárok 1551-ben, Tahy Ferenc kapitánysága idején az akkor kiküldött vizsgáló biztosok, Istvánffy Pál és Palinai Pál rábeszélésére, miután mezővárosi kiváltságleveleiket felmutatni nem tudták, a városi kapitány választásáról és a város kapuinak őrzéséről lemondani kényszerültek.0 Már 1554-ben oly elkeseredetten dúlt a harc a nemesek és a polgárok közt, hogy a király Gersei Pető János vizsgáló biztosnak többek közt azt is meghagyta, állapítsa meg, hány polgár készül elhagyni Sziget városát. Az áldatlan harcok miatt ugyanis többen már azt forgatták a fejükben, hogy elköltöznek. Közéjük tartozott Paizsgyártó bíró is. A beköltöző nemesek száma közben egyre nőtt. Az 1566 tavaszán érhette el a tetőpontot. Ekkor menekültek be a várba azok a kisnemesek, akik Baranya megye nyugati, illetve Somogy megye keleti szélén, a vár tövében fekvő kisnemesi falvakban éltek. A nemesekről Budina fordításában is olvashatunk. Igazi jelentőségük azonban 1 Cserenkó horvát szövegéből derül ki. Cserenkó őket mindig ,,kisuralcnak" nevezi, Zrínyit pedig úrnak. Amikor az ostrom közeledett, ,, . . . a dicső úr Zrínyi Miklós — írja — rendet teremtett várában a kisurak, lovasok, gyalogosok és a többi vitéz közt". A belső várban összegyűjtötte és feleskette őket. A nemeseket ekkor a kapitányok, vajdák és tizedesek alá rendelte. Kihirdette, hogy ha valamelyik nemes vagy katona kapitányának, vajdájának, illetve tizedesének nem engedelmeskedik, kijelölt helyét elhagyja, vagy pláne a kiadott paranccsal szembeszegül, azt nyomban vágják le. A nemesek híven küzdöttek Zrínyi katonái közt az ostrom kezdetétől, a siklósi és a szentlőrinci csatától a , végső pillanatig, a kirohanásig. Cserenkó az ostrom leírásában a szigeti vitézek közt ötször említi meg őket. Sziget védőinek nemzetiségi összetételéről nem tudunk. Az egész védőrségnek azonban jelentős részét alkothatták ezek a várba behúzódott, elsősorban baranyai, tolnai és somogyi magyar kisnemesek.7 Cserenkót horvát nyelvű memoárja nyomán úgy ítélhetjük meg, hogy Zrínyi Miklós iránti tisztelete nyomta kezébe a tollat, továbbá az az egy életre szóló élmény, amelyet Sziget ostroma írt lelkébe. II. Cserenkó szövegének megvizsgálása után Budina fordítói munkáját kell közelebbről megtekintenünk. Budina Sámuel 1540 körül született Ljubljanaban (Laibach). Apja, Budina Lénárt Lipcsében tanult, aztán Bázelben, a Frobenius nyomdában Erasmusszal együtt korrektorkodott, majd a svájci Rheinfeldenben ós szülővárosában tanított. A fiú apjának nyomdokait követve Tübingenben, ill. Padovában végezte tanulmányait. I'adovába Auersperg Hans krajnai főúr fiának kíséretében jutott el. Krajna történetében nagy szerepet játszik a kiterjedt Auersperg család. Tagjai fontos rendi méltóságokat viseltek, és a krajnai protestáns rendek vezérei voltak. 1568-ban, amikor Budina fordítását készítette, Auersperg Hans birtokán, Seisenbergben tartózkodott. A fordítás keltezése erre enged következtetni.8 Abban azonban, hogy Budina Sámuel Cserenkó horvát nyelvű emlékiratát lefordította, nem Hans Auersperg, hanem egy másik személy, Hans Khisl von Kaltenbrun 5 Hofkammer Archiv Wien Consoriptiones Fase. 3. — Rote Nummer 42. — Konv. 68 A. - Relatio commissariatus Szigetiensis 1565 — Ad commissarios ... ad Zygeth delegatos humillima supplicatio judicis civiumque Zygethiensium 1565. V. 21. Az egész csomóból ezt az aktát másolatban közli Horváth Margit: Magyarnyelvű adalékok a Zrínyi Okmánytárhoz. Közlemények a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárából. 1933. márc. 17. sz. Az egész csomóról ismertetést írt Takács Sándor: Vizsgálat Zrínyi Miklós ellen 1565-ben. Századok, 1005. 896. 1. * Barabás: i. m. II. köt. 286. 1. 7 Ha az 1566. évi ostrom eddig ismert 67 résztvevőjének a névsorát összevetjük Baranya, Somogy, Vulkó és Pozsega megyék birtokosainak azzal a jegyzékével, amelyet Csátiki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadyak korában című munkájában közöl, akkor azt találjuk, hogy a 67 eddig ismert védőből — a Horvát és a Kis nevet nem-is véve figyelembe — 23 olyan nemesi család nevét viselte, amely már a Hunyadiak korában Baranya, Somogy, Pozsega, ill. Valkó megyében birtokos volt. 8 Peter Radies: Herbard VIII. Freiherr zu Auersperg (1528 —1575) ein krainischer Held und Staatsmann. Wien. 1862. 54 56. 1.
