Századok – 1971
Közlemények - Cserenko és Budina (Közlik Ruzsás Lajos és Angyal Endre) 57/I
60 RUZSAS LAJOS és AX "'-VAL ENDRE játszott döntő szerepet. Budina ugyanis tőle kapta rá a megbízást. Khisl polgári családból származott, apja laibachi polgármester volt. Khisl a nagyratörő emberek sorába tartozott, és sikerült is neki szép pályát megfutni: horvát helyettes főkapitány, majd a gráci udvari kamara elnöke (1579—1591) és a horvát végvidék fizetőmestere lett belőle. Miksa császártól pedig bárói rangot és császári tanácsosi címet kapott.9 Khisl Hans emelkedését annak köszönhette, hogy életét és munkáját a fejedelmi abszolutizmus erősítésének szolgálatába állította. I. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király birtokait fiai közt már 1554-ben szétosztotta. Miksának szánta a német-római császárságot, a magyar, a cseh királyságot, Alsó- és Felső-Ausztriát, továbbá Salzkammergutot. Ferdinand, a másodszülött kapta Tirolt és az alpesi tartományokat. Károlynak, a legkisebb fiiinak Stájerország, Karinthia, Krajna és az Adriai-tenger melletti birtokok (Görz ós Gradiska) együttesen, az úri. Belső-Ausztria jutott.10 Belső-Ausztria új tartomány urának, II. Károly stájer hercegnek első, legnagyobb gondja a török elleni védelem volt. Birtokait a török eleinte csak délről, Boszniából fenyegette. Senj (Zengg) környékének, a horvát tengerpartnak a védelmét II. Lajos magyar király már 1522-ben sógorára, I. Ferdinánd osztrák főhercegre, a későbbi németrómai császárra bízta. így alakult ki az ún. horvát végvidék. Mohács után a helyzet súlyosabbá vált, mert a török ezután mái' nemcsak Karínthiát és Krajnát fenyegette délről, hanem keletről Stájerországot is. Ezért a horvát végvidéket meg kellett hosszabbítani. így jött létre a Száva és a Dráva közt a szlavón vagy vend végvidék. Mindkettőnek a fenntartásáról I. Ferdinánd gondoskodott. Amikor azonban I. Ferdinánd meghalt, és a Habsburg birtokok fiai közt megoszlottak, rendezni kellett a végvidékek terheit is. Miksa, az új császár és testvére, Károly főherceg abban egyeztek meg, hogy Miksa évi 60 000 forinttal járul hozzá e két végvonal fenntartásához, a többit Károly főhercegnek kell előteremteni.1 1 A fenntartási költségek megszerzése 11. Károly főhercegnek, Belső-Ausztria , urának nem kis gondot okozott. Stájerország, Karinthia és Krajna rendjei nem vállalták simán és könnyen a két végvidék fenntartásának egyre fokozódó terheit. A rendek, akik nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, az újabb meg újabb adók fejében vallási téren újabb meg újabb jogokat követeltek.1 2 II. Károly arra a meggyőződésre jutott, hogy hatalmát a belső-ausztriai rendekkel , szemben erősíteni kell, és a velük vívandó harcában a katolikus egyházra kívánt támaszkodni.1 3 E törekvését, a fejedelmi abszolutizmus kiépítését elsősorban azok támogatták, akiket Károly a horvát és a szlavón végvidék élére állított. Közéjük tartozott Khisl Hans, akkor még a horvát végvidék alkapitánya is. Khisl Cserenkó horvát nyelvű emlékiratát nem pusztán azért fordíttatta le, hogy Zrínyi Miklósnak, a szigetvári hősnek az önfeláldozásával megismertesse a belső-ausztriai rendeket, hanem vele serkenteni kívánta őket arra, hogy legyenek önfeláldozók, segítsenek Károly főhercegnek, és vállalják a horvát, valamint a szlavón végvidék mind súlyosabb költségeit. Budina Sámuel Khisl bíztatására és a Khisltől megadott intenció alapján látott munkához. Gyorsan haladt vele. 1568 áprilisában nyújtotta át Khislnek a kész fordítást, aki nem is hagyott neki időt arra, hogy csiszoljon a szövegen, hanem mindjárt nyomdába adta. Ha Budina fordítását Cserenkó szövegével összevetjük, akkor róla a következőket állapíthatjuk meg: Budina tartalmilag pontosan és híven igyekezett visszaadni Cserenkó szavait. Annak előadásmódját azonban elegánsabbá tette, megszépítette. Elkerülhetetlennek tartotta például, hogy a Cserenkó szövegében előforduló török szavakat, amelyek jelentését csak a határvidéken ismerték, a szélesebb olvasóközönségre való tekintettel lefordítsa. Ebben Auersperg Hans török rabjai segítettek neki. Ugyanezt az eleganciára való törekvést mutatja egy másik apró módosítása is. Cserenkó elmondja, hogy Zrínyi, miután 9 Uo. X. 1.; továbbá Johann Andritsch: Landesfürstlicher Berateram Grazer Hof. 78.1. (Innerösterreich 1564 1619. Red. von Alexander Novotny u. Berthold Sutter. Joannea, Publikationen des Steiermärkischen Landesmuseums und der Steiermärkischen Landesbibliothek. Rand III.) — A szerző szerint Khisl 1591-ben halt meg, Radies idézett helye szerint már 1587-ben. 10 Erich Zöllner: Geschichte Österreichs 2. Wien. 1961. Verlag für Geschichte u. Politik. 196. 1. 11 Franz Martin Mayer: Geschichte Österreichs mit besonderer Rücksicht auf das Culturleben.2 II. Band. Wien Leipzig. 1900- 1901. 72. 1.; Gunther Eric Rothenberg: The Austrian Military Border in Croatia 1522- 1747. 37. 1. (Illinois Studies in the Social Sciences. Vol. 48): Hermann Ignatz Bieiferman: Steiermarks Beziehungen zum kroatisch-slavonischen Königreich im XVI und XVII. Jahrhunderte. (Mittheilungen des Historischen Vereines für Steiermark. XXXIX. Heft [1891]). 1! F. M. Mayer: i. m. 2. Band 67. 1., E. Aehchher: Geschichte Kärntens 2. Barid. Klagenfurt. 1885. 823. I. 18 Andritsch: i. m. 75. 1.
