Századok – 1971
Tanulmányok - Kosáry Domokos: Napóleon és Magyarország 545/III–IV
616 KOSÁB.Y DOMOKOS a proklamáció kifüggesztéséről.20 1 Június 27-én reggel magához rendelte a város magisztrátusát és főbb világi és egyházi személyiségeit. Ezek egyike, Hohenegger Lőrinc, a teológia doktora és a püspöki líceum tanára, utóbb kanonok, a klérus tagjaként és a feudális nacionalizmus híveként, rosszallással írta feljegyzéseiben,202 hogy a latin beszédet, a tábornok idegen akcentusa miatt, nehezen értették, de ez nem is volt kár, mert zendülésre bíztatta őket. Estote sani, mondta nekik egyebek között, „mintha mi eddig nem lettünk volna eszünkön". Utána Narbonne, udvarias meghajlással, mindenkinek átnyújtott egy-egy proklamációt, amely „nem volt éppen rosszul megírva, de foglalattya annál rosszabb volt". Ezt ők hideg hallgatással zsebretették. „Ábrázatunkon mert sok szavakat váltani nem volt tanácsos a hajdani bölcs hadi miniszter könnyen láthatta, hogy mi inkább ide haza maradunk, mint Rákos mezeire mennyünk egy király választására". Narbonne ezután mégis igen nyájasan kikísérte, majd az alkirály villásreggelin látta vendégül őket. Egy másik jelenlevő, Paintner Mihály Antal nagyprépost és studiorum director, azt jegyezte fel, hogy „a parancsoló szükség kényszerítette őket csöndben és alázattal végighallgatni amint Narbonne magát mint Napóleon katonáját mondta méltónak a magyarok kormányzására.203 A katolikus klérus ilyen jobb pozíciójú tagjai, ha impresszionálta is őket a francia vezetők tüntető igyekezete és udvariaskodása, a magyar feudális társadalomnak nyilvánvalóan nem tartoztak elégedetlen elemei közé. Július elején, másfél hónappal a proklamáció kibocsátása után, a franciáknak már látniok kellett, hogy a magyar nemességgel hiába kísérleteznek. „Nem áltathatjuk magunkat a lakosság hangulatát illetően - írta már Montbrun tábornok az isztriai hercegnek az emberek ellenünk vannak és Őfelsége jó szándékai, amelyek a proklamációban nyertek kifejezést, mindeddig semmi hatást nem keltettek. Ezt az országot mindig a nemesség kormányozta. Ez pedig egészében fegyvert fogott és úgy látszik elhatározta, hogy védekezni fog ellenünk."2 0 '1 Napóleon maga is csalódott várakozásában, és nem titkolta kedvezőtlen véleményét. Metternich mindjárt kicserélése után, július 2-án, a legelső hírek közt közölte a nádorral, hogy Napóleon „nagyon haragszik" és igen rossz néven veszi, hogy Magyarország nem maradt semleges, hanem fegyvert fogott ellene.20 5 Egy fiatal Veszprém megyei magyar orvos, aki a wagrami csata 201 Paintner Mihály id. naplója (140) szerint a proklamáció „per urbem distributa ac in curia eivica palam affixa" volt. 202 Hohenegger: i. m. 80 — 81.1. 203 Paintner id. naplója (140): „Gubernátor etiam ad evocatam ad se municipalitatem cum clero et urbis primoribus in hunc sensuin verba fecit: cum miles sit et quidem miles Napoleonis, dignum se praedicans, qui Hungaros regat. Quae omnia cum silentio et humilitate nos audire imperiosa coëgit nécessitas". Vas Gereben (Radákovits József) anekdotikus elbeszélése (Dixi, 1864, 1. 86) szerint Balogh Sándor győri kanonokkal akarták lefordíttatni Napóleon proklamációját; legfeljebb az történhetett, hogy az idős embert, aki régebben a püspöki lyceum aligazgatója volt, Narbonne valaminő proklamációjának fordítására próbálták rábeszélni. — Tudjuk, hogy Narbonne júl. 16-án kiáltványban hívta fel a lakosságot, hogy mindenki térjen vissza lakhelyére, júl. 20-án pedig felhívást intézett Vas megye (ós a többi alája tartozó megye) permanens deputatiójához, felszólítva őket, hogy küldjenek megbízottakat (députés) Győrbe „a császár őfelsége akaratának végrehajtása", vagyis (mint kiderült) a hadisarc kivetése és Győr erődítéséhez munkaerő biztosítása ügyében. Balogh Gyula: i. m. 98 — 99. 1. 204 Mémoires du prince Eugène. V. 318. 1. Wertheimer: i. m. II. 439. 1. 205 A nádor naplója szerint. JN iratai III. 1935, 548. 1.
