Századok – 1971
Történeti irodalom - Szekér Nándor: Föld alatt és föld felett (Ism. Vida István) 489/II
KRÓNIKA 509 Ugyancsak az első korszaknál, az 1870-es éveknél maradva a felszólalók egy másik jelenségre is figyelmeztettek. A visszhang ugyanis jóval szélesebb a közvetlen szocialisták körénél. S itt csak a rokonszenvező s nem ellenséges visszhangról emlékeztek meg. A bolgár Zsivka Kaneva utalt arra, hogy a kortárs bolgár progresszív sajtóban sokan írtak megértően a Kommünrő", de az első részletesebb, elemzőbb képet Bulgáriában is szocialista, G. Bakalov nyújtotta. A nem szocialista irányzatok megemlékezéseit elemezte Pamlényi Ervin, aki felszólalásában azt vázolta, hogy a Párizsi Kommün milyen hatással volt a magyar történetírókra, milyen változást jelentett a történetszemlélet alakulására. Pauler Gyula, Trefort Ágost ós Révész Imre 1870 körül keletkezett néhány munkájának elemzése segítségével bizonyította, hogy a Párizsi Kommün eseményei milyen nagy mértékben hatottak a magyar történetírókra, mennyire visszavetették őket ideológiai szempontból. Az előadó ezt a jelenséget összefüggésbe hozta a polgári gondolkozás nagy hanyatlási folyamatával, amely az új ós új fellendülések ellenére meghatározó a XIX. század második felére. A konferencián résztvevők között akadtak, akik vitatták az első és második korszak közötti ilyen határozott felfogásbeli különbséget, ezek egyértelmű jelentkezését. Nicolae Gopoiu szólt arról is, hogy az 1900-as években Romániában Christian Racovski és I. Arbore állított a Kommünnek méltó képet. Jemnitz János pedig utalt arra, hogy éppen e második korszakban terjedtek el Marx írásai magyar nyelven, továbbá, hogy a reformista szemlélettel szemben egyéb baloldali tendenciák is mutatkoztak, és éppen ebben a korszakban jelenik meg Herron brosúrája, ami a szindikalizmus jelentkezését mutatta. S. Vincze Edit viszont a Kommün évfordulói alkalmából megjelent megemlékezésekre hivatkozva bizonyította, hogy az 1900-as években a forradalmi szellemű értékelés miként vesztett tért, s húzta alá, hogy 1919-ben a Népszava már nem 1871-re, hanem 1848. március 15-re emlékezett, míg a Vörös Újságban Bolgár Elek írt hosszabb értékelő cikket a Kommünről, amelyben a proletárdiktatúra követendő példájaként világította meg az 1871-es eseményeket. ч A vita során a szocialista historiográfia szakaszainak alakulása mellett egyéb kérdések is felmerültek, többek között a külföldi emigránsok értékelésének problémája. Josef Kowalski megemlékezett a lengyel szocialisták, forradalmárok jelentős részvételéről a Kommün erőfeszítéseiben, miközben képet adott arról, hogy e kérdésről milyen munkák jelentek meg az utóbbi húsz esztendőben Lengyelországban. Georges Haupt viszont jelezte, hogy bár az emigránsok tevékenységét természetesen be keJl mutatni, hiba lenne jelentőségük túlértékelése, hiszen a Kommün mégiscsak a párizsiak műve volt. A vita során szó esett a szovjet történetírás eredményeiről is. Az előadó G. Oukhow az 1920-as évek írásai után úgy vélte, hogy a sztálini korszakban a szovjet történetírás a témakörben már nem nyújtott semmi maradandót. A súlyos tévedést először J. Kowalski igazította helyre, aki Molok, Kerzsencev írásaira utalt, majd Jemnitz János jegyezte meg, hogy Molok tanulmányaiban éppen azt a kérdést világította meg, ami az utóbbi időben annyira az érdeklődés homlokterébe került: a tömegek mozgását. Ezt követően vázolta a szovjet történetírás eredményeit az 1930-as években, majd 1945 után s végül napjainkban, kiemelvén a Kommün jegyzőkönyveinek megjelentetését s Lukin munkásságát. Többen felvetettek olyan igényeket, hogy a historiográfiai áttekintésnek milyen szempontokra kellett volna figyelemmel lennie. Ez kapcsolódott ahhoz az igényhez, hogy maga a történetírás mily módon nyújthatna további eredményeket . Kaneva a szociálpolitikának, Kowalski pedig a tömegek és vezetők, a hatalom koncentrációja és decentralizációja jelenségeinek és általában a demokratizmus problémájának kívánt nagyobb figyelmet szentelni. E követelményeknek — fejtegette ugyancsak Kowalski — csak a gazdasági, politikai, szociológiai ós pszichológiai módszerek együttes alkalmazásával lehet" eleget tenni.
