Századok – 1971

A történelemoktatás kérdései - Waczulik Margit: Az olaszországi történelemtanítás problémái 142/I

AZ OLASZORSZÁGI TÖRTÉNELEMTANÍTÁS PROBLÉMÁI 145 mind a három osztályában. A keretek tehát elég szűkek. Az 1. osztályban nagy vonásokban megismerkednek az antik civilizációkkal ós a kereszténységgel, valamint a középkori Európa kialakulásával. A II. osztályban a német-római császárság kialakulásától 1815-ig az európai fejlődéssel, míg a III. osztályban a XIX XX. század történelmével foglalkoznak, főleg Itáliáóval a risorgimentotól napjainkig. Az állampolgári ismeretekben a közösségi élet alapelemeit, majd a III. osztályban az olasz alkotmány fontosabb rendelkezéseit, ismerik meg. Napjaink történelme tehát bekerült az olasz általánosan kötelező oktat ásba, ugyanígy megvalósult bizonyos mértékig a kapcsolat a mai élettel is. Módszeres utasítást aránylag keveset kapnak a media tanítói. A hivatalos „programma" első sorban az iskolatípus képző jellegét hangsúlyozza. Legfőbb feladata a tanulók képességeinek kibontakoztatása. Erre nyújtanak lehetőséget a rendkívüli tárgyak, a csoportmunka és a tanulmányi versenyek is. Fontosnak tartja az utasítás az oktatás és a nevelés egységét és a tanulók életkori sajátosságaihoz való alkalmazkodást. Mindehhez megjegyzi azonban, hogy az állam nem akar metodológiai eljárásokat leszögezni, rábízza ezek megválasztását a tanítók felelősségére, didaktikai leleményességére.10 A középiskola egyik fajtája az új rendszerben is a liceo nevet viseli, de ötosztályos, nem a régi, az elemire épülő ginnasio 3 osztályos folytatása. Történelmi anyaga így oszlik meg: » 1. osztály: Az ókori kelet és Görögország története, II. osztály: Római történelem, III. osztály: Középkori történelem (474—1492), IV. osztály: Újkori történelem (1492—1815), V. osztály: „Kortörténet" (Storia contemporanea) (1815 —1945).1

1 Szerepel tehát ebben az iskolatípusban is a korunkhoz közelálló anyag, de kedvezőtlenebb arányban, mint a médiában. Az ókor, főleg a római történelem túlságosan bő kereteket kap. Egyébként a középiskolai oktatás problémáiról az utóbbi években is egyre nagyobb vita folyik. Az ún. reformot nem tekintik lezártnak. Folyik a küzdelem egyrészt azért, hogy a szakiskola is azonos időtartamú legyen, mint a többi, továbbá azért, hogy egységes, azonos alapműveltséget (nuova asse culturale commune-t) nyújtó középiskolát hozzanak létre, mely az adott igények szerint tagozódik, esetleg csak a 3. évfolyamtól kezdve. A tanítóképzést pedig az egységes középiskola elvégzése után kétéves főiskolával akarják megoldani. Ebben a harcban valóban részletkérdés egy, bármennyire is fontos tárgy, a történelem tanítása. De azért néhány megjegyzés mégis utal a vele kapcsolatos problémákra. 1968 végén Fiorentino Sullo közoktatásügyi miniszter részletesen nyilatkozott újságírók előtt a középiskola problémáiról. Ekkor is felmerült a közelmúlt történelme oktatásának problémája. A miniszter helyeselte a közelmúlt történelmének oktatását, de ugyanakkor óvatosságra is intett; hiszen ez az anyag jelenti a legtöbb problémát világnézet és pártállás szempontjából. Mindezek ellenére úgy látja, hogy a problémák megtárgyalására mégis az iskola a legalkalmasabb; a különböző tárgyak tanárainak esetleges eltérő állásfoglalása pedig kölcsönösen kiegészíti egymást.1

2 Sok a probléma a hároméves szakiskolák történelemtanítása körül is. Három óv alatt szakmai tudást és némi általános műveltséget nyújtani valóban nem könnyű feladat. Sokan csak a szakmai képzést tartották szükségesnek, főleg az ötvenes években. De a Centro Europeo dell'Educazione 1960-ban Frascatiban tartott ülésén határozatban mondták ki, hogy ebben az iskolatípusban sem hanyagolható el az általános műveltség nyújtása, a szellemi képzés ós az emberi személyiség formálása. Ugyanebben az évben miniszteri intézkedés is rendezte az irodalom ós a történelem tanítását, de csak keret- és átmeneti jelleggel (legge stralcio-val.)13 Ide kívánkozik néhány szó a történelem egyetemi tanításáról nemcsak az oktatási rendszer áttekintése céljából, hanem azért is, mert, az egyetemi képzés biztosítja az új tanárgeneráció megfelelő felkészültségét. Mint láttuk, a médiában találunk már némi eredményt, a középiskolákban a kisebb eredmény mellett nagyobb célok megvalósításáért folyik a küzdelem, de a legnagyobb a harc az egyetemi képzés reformjáért. Az olasz Programm! scolastici. Scuola media statale. Orari e programuli del insegnamento. Milano. 1963. 11

Ld. a Rivista della Legislazione Seuolastiea Comparatel 1961. évfolyamát, illetve a Kiforrna della Seuola 1967. évfolyamának 4., speciálisan a középiskola kérdéseivel foglalkozó számát. '= Sullo nyilatkozata megjelent a Rivista della Legislazione Seuolastiea Comparata 1968. évfolyama mellékleteként és a Stampa 1969. jan. 19-1 számában. 13

Ld. a Rivista della Legislazione Seuolastiea Comparata 1961. évfolyamának 91 -93. és az 1962. évf. 38-39. lapjait. 10 Századok 1971/1.