Századok – 1971

Folyóiratszemle - Grosu; Mircea: A kolostori számadáskönyvek forrásértéke 1309/VI

1309 FOLYŐIRATSZF.MLE A „Zveno" ebben az időben látott hozzá tömegbázisának létrehozásához, és ennek érdekében nem zárkózott el fasiszta és más ellenzéki elemek befogadásától sem. A jobboldal megerősödése a párt vezetőségében politikájában és ideológiájában éreztette hatását. A Hazafias Fronton belül 1946 elején bekövetkezett politikai változásokat a BKP úgy értékelte, hogy a legnagyobb veszélyt a „Zveno" jelenti, mert ez a párt a reakciós és restaurációs erők központja. Ebben a harcban a BKP-t támogatta a FNSz és a „Zveno" baloldala. A baloldali erők egységes politikai fellépése tovább növelte a BKP vezető szerepót, megerősítette a baloldal helyzetét, ill. gyengítette a jobboldal pozícióit a „Zvenon" belül. Ez az egységes polit ikai fellépés meghiúsítot ta azokat az ellenforradalmi kísérleteket is, amelyek a „Zvenot" a reakció tömegbázisává akarták változtatni. A „Zvenon" belül komoly válság tört ki, sokan kiléptek a pártból. A párt történetének utolsó szakaszához érkezett. A köztársaság kikiáltása után (1946. IX. 8.) rögtön sor került a parlamenti választásokra is, s a Hazafias Front megszerezte a szavazatok 70%-át. A választók több mint a fele a BKl'-re szavazott. A „Zveno" katasztrofális vereséget szenvedett: a szavazatok alig 1,65%-át szerezte. Gyakorlatilag 1, de a koalíció egyik korábbi megállapodása alapján további 7 képviselőhelyet kapott. A választások eredményei reálisan tükrözték a szervezetileg gyenge, nagyon vegyes összetételű politikai párt helyzetét. A jobboldali elemek eltávolítása a pártból ezután gyors ütemben folyt, s a baloldalnak 1947 márciusában sikerült egyes fontosabb helyeken (pl. Szófiában) teljesen, máshol túlnyomó többségében megszerezni a párt szervezeteiben a vezető pozíciókat. A baloldal győzelme után a „Zveno" 1947-ben ideológiailag és politikailag egyaránt felkészült a Bulgáriában kialakult új helyzetre. Teljes mértékben támogatta a Tájékoztató Iroda pártjainak 1947 szeptemberi varsói nyilatkozatát és a BKP KB XI. plónumának (1947 okt.) határozatait, a megindult 2 éves terv célkitűzéseit és az ipar államosítását. A párt felbomlásának folyamata azonban tovább tartott. A párt önálló léte a továbbiakban pusztán formális volt. Ezért határozta el a „Zveno" NSz 1949. február 19-i országos konferenciája, hogy beszünteti a párt önálló működését és felszólította tagjait, hogy lépjenek be az egyetlen nagy tömegszervezetbe, a Hazafias Frontba. (lsztoricseszki Pregled. 1970. 5. sz. 3—34. I.) K. Mircea Grosu : A kolostori számadáskönyvek forrásértéke Romániában az eddig ismert legrégibb számadáskönyvek Constantin Mavrocordat vajda idejéről valók, vagyis a XVIII. század elejéről. Ezek az agrárviszonyok kutatói által az utóbbi időkig mellőzött források már a múlt század végén a közlés tárgyát képezték. A szerző a könyvek forrásértékének hangsúlyozása mellett sorra veszi azokat a történeti kérdéseket, amelyeknek a tisztázásához véleménye szerint az említett források értékes adatokat szolgáltathatnak. A feudalizmus kori román társadalom egyik sokat vitatott kérdése a majorsági birtok. A majorsági birtok területe, mint olyan, hol túlzottan nagynak, hol egészen csekélynek tűnik a történeti munkákban. A számadáskönyvek által szolgáltatott adatok alapján pontosabb képet lehet kapni ezekről, főképpen akkor, ha földrajzi megoszlásukat is vázolni tudjuk. Ügy tűnik, némely helyeken nagy kiterjedésű majorsági birtokok voltak. Ez abból következik, hogy az ilyen jellegű kolostori uradalmakon a majorsági birtokon termelt gabona mennyisége többszöröse a jobbágytelkekről szedett dézsma nagyságának.