Századok – 1971
Történeti irodalom - Hoensch; Jörg. K.: Die Slowakei und Hitlers Ostpolitik (Ism. Tilkovszky Loránt) 1297/VI
TÖRTÉNETI IRODALOM 1297 Tilak) egyaránt felismerték a parasztkérdés nagy fontosságát, s a nemzeti függetlenség követelését összekötötték az agrárreformóval. Az agrárreform megvalósításának mikéntje azonban újabb nézeteltéréseket, vitákat váltott ki a mozgalomban, s a szerzők külön vizsgálat tárgyává tették, hogy a demokratikus reformok szorgalmazásánál e mozgalmak vezetői mennyiben és mikor jutottak túl, s léptek előre a szocialista célkitűzések elfogad tatásáért. A nagy függő és gyarmati országok feltérképezésén túl, a kötet szerzői az olvasót elkalauzolják a Fülöp-szigetekre, az észak-afrikai arab világba, és külön tanulmány kísérli meg annak felvillantását, hogyan találkozott Egyiptom és a fiatal arab értelmiség ebben az országban a szocialista eszmékkel. Végül ugyancsak külön cikk ad számot arról, hogy 1905—1914 között a cári Oroszország mohamedán-lakosságú területein miként jöttek létre az első szocialista pártszervezetek, ezeknek kik voltak a vezetői, s milyen ideológiai hatásokat lehet ezeknél kimutatni. Végeredményben ezeknél a tanulmányoknál is első helyre kerültek az olyan közös nagy problémák, mint a nemzeti függetlenség ós internacionalizmus, a parasztkórdés megoldása, a forradalmi út, avagy a graduális reformok helyeslése, s nem utolsó sorban az, hogy az egyes pártoknál milyen eszmei hatások mutathatók ki. A kötet a maga egészében modern értelmezésben kíván internacionalista lenni, s a keleti elmaradott ós a nyugati fejlett országok összefogásának szükségességét hirdeti, jórészt önkritikusan is, — hiszen a szerzők zöme európai. Az ígéretes vállalkozás hozzásegít ahhoz, hogy napjaink egyik legégetőbb problémáját nagyobb történeti távlatban jobban megérthessük, bár e kötet igénye körülhatárolt, és még a kiválasztott 1889—1914-es periódusban sem törekszik arra, hogy teljeset nyújtson. JEMNITZ JÁNOS JÖRG К. HOENSCH: DIE SLOWAKEI UND HITLERS OSTPOLITIK (HLINK AS SLOWAKISCHE VOLKSPARTEI ZWISCHEN AUTONOMIE UND SEPARATION 1938-1939)2 С (Beiträge zur Geschichte Osteuropas. Band 4. Köln—Graz, Böhlau Verlag. 1965. 390 1.) SZLOVÁKIA ÉS HITLER KELETI POLITIKÁJA (HLINKA SZLOVÁK NÉPPÁRTJA AUTONÓMIA ÉS SZEPARATIZMUS KÖZT, 1938-1939) A főcímben szereplő hitleri keleti politikával, mint koncepcióval, a szerző kevéssé foglalkozik; elsősorban azt vizsgálja, melyek voltak azok a szlovákiai belső fejlemények, amelyek 1938—1939-ben elősegítették a német befolyás itteni — részletesen bemutatott — érvényesítését, s csupán utal — többször is — arra, hogy mindez német részről e politika gyakorlati megvalósításának folyamatába illeszkedett bele. Ha a szerző határozottabban rámutatott volna arra, hogy a — messzebbre néző — hitleri keleti politika koncepcionális keretében eleve Csehszlovákia teljes felszámolása volt a stratégiai cél, amelynek gyakorlati politikai megközelítése során azonban az adott körülmények közt Németország — megtévesztő hatású — taktikai vargabetűkre (az etnográfiai elven alapuló müncheni egyezmény illetve bécsi döntés útjára) kényszerült, s ha világosabbá tette volna, hogy az 1938 októberében Csehszlovákián belül autonómmá vált Szlovákia magyar megszállás, területi felosztás, vagy német befolyás alatti önállósítás alternatívái között hányódó további sorsát a német politika szemszögéből mindenképpen az határozta meg, hogy melyik „megoldás" optimális a csehszlovák állam teljes felbontásához és az ennek nyomán újjárendeződő „térség" politikai befolyásolásához, — inkább lett
