Századok – 1971
Történeti irodalom - Új könyvek az angol reneszánszról és polgári forradalomról (Ism. Frank Tibor) 1288/VI - Utazás a régi Angliában (Ism. Frank Tibor) 1288/VI
TÖRTÉNETI IRODALOM 1293 ban megalapozott új „iparág" jellemzése nagyon fontos hozzájárulás a korszak Angliájáról kialakított képhez, véres vonásokkal egészítve ki a néhol talán túlságosan is idillikus elképzeléseket. A kötet zárórésze az angol gyarmatosítás kezdeteiről emlékezik meg. A szerkesztő Virginia, az első angol gyarmat hőskoráról közöl forrásokat, ezt a telepítést választva az egész angol gyarmatosítás jellegzetes vonásainak bemutatására. A kötet jegyzetei jól segítik a tájékozódást. A forráskiadással kapcsolatban azonban két technikai természetű megjegyzésünk van. Egyrészt helyes lett volna minden egyes szemelvény után feltüntetni a dokumentum eredeti szövegének pontos lelőhelyét (ehelyett csupán a bibliográfia közöl összefoglaló hivatkozásokat). Másrészt egy ennyire földrajzi természetű, geográfiai ismereteinkre is építő kiadványnál elengedhetetlennek tűnik néhány térképvázlat, amely megkönnyíti az eligazodást és mintegy helyhez köti az olvasottakat. Virginia korabeli térképén kívül azonban egyetlen ilyen ábra sines a kötet illusztrációi között. Kulm Katalin kiemelkedő szerkesztői munkáját dicséri az Erzsébet-kori Anglia mindennapi életéről összeállított antológia, az „Utazás a régi Angliában". Ez a kötet az előzőnél jóval nagyobb számú, ópp ezért sokkal rövidebbre szabott szemelvényt közöl. Mozaikszerűen összeállított, rendkívül változatos kép bontakozik ki a századforduló körüli idők Angliájáról. A kötet kifejezett célja a mindennapi élet bemutatása, ezért „utaztatja" az olvasót falun-városon, gazdagok és szegények között, ezért gyűjtögeti egybe a legjellemzőbb darabokat az angol ember foglalatosságairól, szórakozásairól, ezért mutatja be őt otthon és munkában, evés-ivás közben és mulatozva, börtönben és iskolában. Londonból indul az „utazás". A rövid bevezető szöveg felvázolja a legfontosabb tudnivalókat a formálódó metropolisról és már peregnek is a remekül válogatott, itt két soros, ott két oldalas szemelvények hidakról, utcákról, kocsikról, járókelőkről, uzsorásokról, iparosokról, kereskedőkről, vásárlókról. Ezután vidékre rándulunk ki. Megtekintjük a korabeli Anglia útjait, tájait, majd tanulmányozzuk a falusi életformát, a vidék tipikus karaktereit, fejlődő-bontakozó iparát. Fontos tanulságokat hoz a „Szociális állapotok" című fejezet. Megismerjük az átlagember gazdasági lehetőségeit, a szegénységet és korabeli „gyógymódját ", a jótékonyságot. E két részlet után, mintegy a jelenségek logikáját követve, sorra jönnek a bűnözés és a betegség dokumentumai. Külön egységet képez a könyvben a szerelem, a család, a gyermeknevelés és az iskola gondolatkörét követő szemelvények sora. Szerelmes versek és dalok után a párválasztással, majd a gyermekekkel kapcsolatos forrásokat olvashatunk, hogy végül röviden az iskolatípusok és az egyetemek sajátosságairól, eddigre elért színvonaláról is halljunk. A legterjedelmesebb szakaszban kerül sor a szó szoros értelmében vett mindennapi kérdéseknek, a lakás, az öltözködés és az étkezés sok-sok örömének-gondjának bemutatására. A kötet végén az angol ember ünnepnapjainak fennmaradt írásos emlékei sorakoznak; sport, játék, zene, tánc ezernyi vidám színét, századok múltán is felvillanó derűjét idézve. Jól használhatóvá teszi a kötetet a felhasznált szerzőkről adott rövid információ, és a források után mindenütt feltüntetett eredeti cím és megjelenési évszám. Itt is meg kell azonban jegyeznünk, hogy az eredeti szövegek kikeresése még a megadott adatok alapján is eléggé körülményes feladat, noha itt a forrásközlő munka kétségkívül nagyon gondos. Az angol alsorozat. legutóbb megjelent kötetét Hankiss Elemér gondozta. „A régi Anglia hétköznapjai" címen válogatást adott közre a „The Spectator" című angol folyóirat anyagából, kissé túllépve az eredetileg kitűzött periódushatárt. Ez azonban nagyon is fontos könyv, hiszen szemelvényeiből lemérhetjük: milyen nagy utat is járt be az ország kétszáz esztendő alatt. Nem érthetünk azonban egyet a kötet címének megválasztásával. Egyrészt túlzottnak tűnik a kort mégoly híven rögzítő és nagyértékű forrásnak