Századok – 1971
Történeti irodalom - La deuxiéme Internationale et l’Orient (Ism. Jemnitz János) 1294/VI
1294 TÖRTÉNETI IRODALOM számító Spectatort minden angol hétköznapjának hű tükreként olvasni és az anyagából készített válogatásnak ilyen nagyon is átfogó eímet adni. Másrészt a folyóirat éppen nem a „régi" Anglia, sokkal inkább az „új", már polgárosodó ország jellegzetes orgánuma. A sorozat emellett a „régi Anglia" kifejezést egyszer már (az előzőekben ismertetett kötet címében) egyértelműen az Erzsébet-korra alkalmazta, és a Spectator -válogatás címében megismételve elmulasztotta azt a lehetőséget, hogy már e kötetek elnevezésével is érzékeltesse a korszakos forduló jelentőségét, a változás horderejét. Mindez természetesen mit sem ront a kötet értékén. Hankiss Elemér jó tájékoztatást ad a folyóirat létrejöttének körülményeiről, indítékairól, a szerkesztők (Steele és Addison) életéről, a Spectator jellegzetes sajátságairól. A válogatás pedig — amennyire a 8 kötetes eredeti ilyen mértékű szelektálása lehetővé tette — igyekszik a XVIII. század elejét híven és sokoldalúan megjeleníteni, s emellett a folyóirat sajátos témavilágát, szerkesztési elveit, gazdasági, politikai, világnézeti és művészeti kérdésekben vallott nézeteit is megismertetni a mai magyar olvasóval. Az 1710-es évek Angliájának világa, ha nem is a maga teljességében, de jellegzetesen vidám lendületével rajzik, kavarog a kötet lapjain. — Feltűnően szép és az eredeti szellemét is híven őrzi a szemelvények fordítása, Mezei Iván gondos munkája. A sorozat másik fele még megjelenés előtt áll. Az előkészületben levő színháztörténeti antológia mellett kívánatosnak látszik a forradalom legfontosabb dokumentumainak magyar nyelvű közreadása, illetve egy-egy gazdaság- és eszmetörténeti jellegű szemelvény-gyűjtemény összeállítása. E kötetek jól kiegészítenék az eddig megjelent antológiák anyagát, és szervesen illeszkednének Makkai László és Hankiss Elemér ki- 1 tűnő könyvéhez is. FRANK TIBOR LA DEUXIÈME INTERNATIONALE ET L'ORIENT (Sous la direction de Georges Haupt et Madeleine Reberioux) (Paris. 1967. 493 1.) A II. INTERNACIONÁLÉ ÉS A KELET A két ismert szerző szerkesztésében rendkívül érdekes, időszerű ós tanulságos kötet jelent meg a II. Internacionáléról, pontosabban az Internacionálé történetének és korszakának alig-alig ismert területéről: az Európán kívüli kapcsolatokról. Hosszabb időn át a II. Internacionáléról az volt a közhit , sőt tulajdonképpen hivatalosnak számító értékelés is, hogy a II. Internacionálé a maga egészében opportunista lett, megtagadta a forradalmi perspektívát, hátat fordított a számba jöhető szövetségeseknek, így a gyarmati mozgalmaknak is. Ez a leegyszerűsítő, és kevéssé helytálló vélemény ezért is maradhatott fenn évekig a köztudatban, mert nagyon kevés kutatás folyt ebben az irányban, ami annál indokolatlanabb, mert Lenin éppen az 1907. évi stuttgarti kongresszus vitái után meghozott többségi határozatról, majd a Nemzetközi Szocialista Iroda 1908. évi kiáltványairól jó véleménnyel volt. Természetesen azonban e probléma jóval összetettebb annál, hogy egyszerű fehér-fekete, igen-nem válaszokat és megoldásokat lehetne adni, s e kötet egyik érdeme éppen az, hogy ezeket a leegyszerűsítéseket kerüli.
