Századok – 1971
Történeti irodalom - Rév Erika: A népbiztosok pere (Ism. Sarlós Béla) 1274/VI
1274 TÖRTÉNETI IRODALOM ad. Nyilván a rövid határidő miatt történt, de sajnálhatjuk, hogy a kiszemelésnél az országos közgyűjteményekben őrzött borsodi anyagokat, továbbá az egykori helyi sajtó java cikkeit, a proletárhatalom utáni iratokból kiemelhető, visszatekintő dokumentumokat mellőzte. Közölt anyaga a leszűkített válogatási alap ellenére kiemelkedően értékes. Szemléletesek, hangulatkeltőek a dokumentumokról mellékelt fotómásolatok is. A borsodi kötet Bitskey István összeállításában közölt, forrásait gondosan jelző adattára nagy időbefektetést kívánhatott . Célszerű lett volna, ha az adattár szempontjait kibővíti, elsősorban olyan eseménytörténeti vonatkozásokkal (pl. a proletárdiktatúra megyei két szakaszának községenkénti kezdő és végső dátumai), amelyek a tanulmányokban ilyen részletességgel természetüknél fogva nem szerepelhetnek. Kanyar József a két forradalom levéltári anyag alapján összeállított eseménynaptárát adja, sok értékes adattal, számmal, névsorral, esetenként vázlatos értékeléssel is. Kitűnő munkáját a borsodi módszerű jelzetelés még használhatóbbá tette volna. Pontos címfelvételekkel, de annotáció nélkül, a gyűjteményes köteteket analitikusan felvéve, másfélszáz somogyi 1919-es tárgyú helytörténeti munkát (ennek harmada újságcikk) sorol föl Kelemen Elemér körültekintő bibliográfiája, témánkénti csoportosításban. A borsodiak nem vállalkoztak mutatók összeállítására, a kaposvári kötetben kiemelkedően ügyes megoldású, színvonalas, egyesített hely-, név- és tárgymutatót kap az olvasó. (Andrássy Antal, Kelemen Elemér ős Tóth Tibor munkája.) Az egyszerűbb változatot ötletesen továbbfejlesztették, s a személyek nevéhez rövid életrajzot, a forradalmi szervek megnevezéséhez lakonikus hatásköri eligazítást és pár soros működéstörténetet kapcsoltak. Mindkét kötetet eléggé bő képanyaggal látták el. Túlnyomórészt komoly forrásértékű megyei, kis százalékban illusztratív országos fénykép-, plakát- és újságanyag, iratok, aláírások, pecsétlenyomatok kerültek a válogatásba. Kár, hogy a nagyon szemléletes térképes és grafikus ábrázolás lehetőségeit egyik kötet sem használta ki. Az ország két fontos területe tanácsköztársasági történetének e színvonalas kiadványokkal megvalósított tudományos feltárása igen jelentős eredmény, amelynek értékéből a továbbfejlesztés néhány lehetőségére is célzó kritikai megjegyzéseink mitsem vonnak le. A két kötet a magyar helytörténetírás komoly nyereségei közé tartozik. SZABÓ FERENC RÉV ERIKA: ' A NÉPBIZTOSOK PERE (Budapest, Kossuth Könyvkiadó. 1969. 280 1.) Rév Erikának ezt a munkáját a Magyar Történelmi Társulat kezdeményezésére a Hazafias Népfront, a Művelődésügyi Minisztérium, a Párttörténeti Intézet és a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum által a Magyar Tanácsköztársaság győzelmének 60. jubileuma alkalmával meghirdetett pályázat egyik — megosztott — első díjával tüntették ki. Az első díj elnyerése már önmagában is jelzi a munka kimagasló érdemeit, amelyeket tömören összefoglalt a bírálóbizottságnak a Századok 1969. évi 6. számában, valamint a Párttörténeti Közlemények 1970. 1. számában publikált értékelése.1 Részletes kritikai 1A Századok említett számának 1307. lapján, a Párttörténeti Közlemények 158-159. lapján.