Századok – 1971
Közlemények - Vuk Vinaver: Jugoszlávia és Magyarország a Tanácsköztársaság idején 1217/VI
JUGOSZLÁVIA ÉS MAGYARORSZÁG A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN 1239 A román csapatok itt május 7-én elfoglalták Battonyát, Mezőhegyest, Kétegyházát és Kovácsházát.12 2 Midőn a román csapatok mindenütt kijutottak a Tiszához, ott nem volt már jugoszláv—magyar érintkezés —: a Marostól északra mindenütt román csapatok voltak. Semmiféle jugoszláv csapatok nem szálltak meg magyar területet a Marostól északra. Magyarországon elterjedt a híre egy május 19-i jugoszláv támadásnak.12 3 Valójában május 15-én egy magyar támadás alkalmával esett foglyul 15 magyar katona, május 24-én magyar támadást hajtottak végre Szentlőrincnél, május 3l-én Baranyában, június 3-án a Tisza közelében, június 30-án pedig Bajánál. A külügyminisztérium június 14-én jelentette a főparancsnokságnak, hogy Kun Béla közölte Clémenceau-val, hogy a jugoszláv csapatok átlépték a demarkációs vonalat; ezt a főparancsnokság rögtön cáfolta. Akkoriban a támadások ritkultak. A július 31-i támadást mintegy 200 katonával hajtották végre, akik 12 jugoszláv katonát ejtettek foglyul Hosszúheténynél. 11. Forradalmi akció Szerbia a hosszú háborúban nagyon súlyosan szenvedett. A pesti sajtó áprilisban hírt adott arról, hogy Szerbia elvesztette lakosságának egynegyedét.12 4 Midőn a vasúti munkások visszatértek Szerbiából, elmondották, hogy egész Szerbia elpusztult.12 5 Nem látszott valószínűnek, hogy Szerbia háborúzni fog Magyarország ellen. Ezen felül Magyarországon tudtak a forradalmi mozgalom fellendüléséről Jugoszlávia ,,új területein", különösen a Vajdaságban és Horvátországban. A sajtó hírt adott a szabadkai szocialista gyűlésről:12 6 Szabadkán 72 párt- és szakszervezeti alapszervezet szocialistái kongresszust tartottak március 24-én, s követelték új forradalmi párt alakítását. Küldöttek jöttek Szabadkáról, Újvidékről, Versecről, Zomborból, Temesvárról, Kikindáról, Pécsről. A kongresszuson a szabadkai Rizsányi Pál is úgy nyilatkozott, mint a többi küldött: küldjenek delegátusokat a jugoszláv munkáspártok egyesülési kongresszusára, s csatlakozzanak a Kominternhez. Ezért a budapesti jugoszláv frakció kötelességének tekintette, hogy erőteljes agitációba kezdjen a mozgósított jugoszláv tömegek forradalmasítása érdekében, amelyekkel Pest már 1918 decembere óta kapcsolatokat tartott fenn. Ez az akció internacionalista kötelesség volt, de része volt a forradalom védelmének magában Magyarországon is. Egyidejűleg maga a magyar kormány is propagandaosztályt alakított, amely anyagot küldött át a határon. Mintegy két millió jugoszláv nyelvű röpiratot dobtak át. 12 7 A magyar kormány ugyanakkor a vajdasági magyar lakosság forradalmasításán is dolgozott. Ennek az akciónak a központja Kaposvár volt. Azok az erőfeszítések, hogy Kelet-Szlavóniában és a Szerémség nyugati részén felkelést robbantsanak ki (április végén), nem járt sikerrel, s csak bizalmatlanságot váltott ki a lakosság körében, amely provokátoroktól félt. Agitátorok április 24-én azt a hírt hozták Eszékre, hogy a magyar hadsereg Pécsnél áttör, 122 AVII, Pop. 7, k. 95, f. 3, 5/24. A németsági parancsnokság jelentése 1919. máj. 10-én. 123 y Vinaver : Madjarska i njeni susedi posle prvog svetskog rata. (Magyarország ós szomszédai az első világháború után). Zbornik Matice Srpske za drustvene nauke 51, 1968, 176. 1. 124 Magyarország, 1919. ápr. 16. 125 Az Est, 1919. ápr. 23. 126 Népszava, 1919. márc. 25. 127 Itt nem idézhetjük az 1918—1920 évi vajdasági forradalmi jelenségekkel foglalkozó egész jugoszláv irodalmat. 7*
