Századok – 1971
Közlemények - Vuk Vinaver: Jugoszlávia és Magyarország a Tanácsköztársaság idején 1217/VI
1240 ; ЯЛ VUK VIX AVER s fegyveres felkelést kell kirobbantani; a falvakban azt a hírt terjesztették el, hogy Eszék már felkelt. Agitátorok mentek Vukovárra is. Egy röpiratban azt állították, hogy az antant nem ismeri el Jugoszláviát, Olaszország háborút készít elő a magányos Jugoszlávia ellen, és a burzsoázia mégis a Magyarország elleni intervencióba küldi a népet; azt ígérték, hogy hamarosan kitör a felkelés Belgrádban.128 A jugoszláv nyelvű magyar röpiratok száma igen nagy volt. Eszék egy éjszaka után arra virradt, hogy tele van röplapokkal, Zágrábban is röplapok hevertek minden lépésre. Valóban vártak forradalmi mozgalmat május l-re is, s ekkor ismét felkelésre számítottak Eszéken. Felkelést készítettek elő a 41. gyalogezredben Eszéken — a puccs után magyar csapatok vonultak volna be. A hatóságok júliusban 13 katonát és 44 civilt tartóztattak le, s nem került sor semmiféle felkelésre. Ez az akció nem járt sikerrel. Közben a jugoszláv frakciónak az az erőfeszítése, hogy a jugoszláv forradalmárokkal együtt mozgósítsa a jugoszláviai tömegeket, sikeresebb volt, annak ellenére, hogy több szó esett az agitációról és kevesebb a felkelésekről. Bodi 1919. március 24-i jelentésében közölte, hogy Oroszországból jugoszlávok érkeztek, akik Magyarországból átmennek Jugoszláviába, hogy „terjesszék a bolsevizmust". Budapesten március 25-én megalakult a Nemzetközi Szocialista Föderáció Egyesült Jugoszláv Frakciója, élén Matuzovic elnökkel. A frakciónak volt saját irodája, szekciói, agitációs apparátusa; agitátorokat, pénzt, röplapokat, újságokat és brosúrákat küldött Jugoszláviába. Április elejétől kezdve kiadta a „Crvena Zastava" (Vörös Zászló) című lapot, amelyet átjuttatott a határon is. Jugoszláviában a katonai hatóságok jól tudták, hogy a jugoszláv forradalmárok üdvözölték a magyar forradalmat, és hogy a Frakció arra törekszik, hogy a forradalmat átvigye a határon.12 9 És midőn megkezdődött a nagy akció a jugoszláviai tömegek forradalmasítása érdekében, a nyugati sajtóügynökségek hírül adták, hogy a jugoszláviai forradalom már megkezdődött. A jugoszláv sajtóiroda mindenütt cáfolatokat adott le, s 1919. április 3. és 7. között a francia, angol ós svájci lapok közölték a hírt, hogy nincs forradalom Jugoszláviában. A Reuter azonban április 14-én ismét hírt adott a jugoszláviai forradalomról s arról, hogy a jugoszláv csapatok fraternizálnak a magyarokkal. Ezt rögtön megcáfolták.130 Azonban midőn az orosz (fehér) katonai attasé, Artamonov tábornok április 18-án jelentést írt, és elküldte azt a jugoszláv főparancsnokságnak, nagyon pesszimista volt: Szerbiában egyre erősödik a bolsevista befolyás, még a tisztek is gyűlölik a franciákat, s a francia egységek azt beszélik, hogy forradalom esetén semlegesek maradnak. Ée valóban, a forradalmi mozgalom egyre erősödött. A Jugoszláv Frakció Budapestről elküldte agitátorait, át a határon, s Jugoszláviából megérkeztek a jugoszláv szocialista baloldal képviselői. A jugoszláv kommunisták áprilisban azt kívánták, hogy Budapest járuljon hozzá, hogy a vajdasági magyar munkások csatlakozzanak a jugoszláv mozgalomhoz, s ehhez hozzá is járultak. A magyar sajtó hírt adott arról, hogy a jugoszláv kommunisták Moszkvából üdvözölték a magyar forradalmat.13 1 Ez a moszkvai csoport Budapesten keresztül hamarosan kapcsolatba lépett a jugoszláv kommunistákkal. Áprilisban Moszkvába érkezett M. Belosevié Zágrábból, s jelentést vitt, míg Budapestről F. Drobnikot küldték Moszk-128 A röplapokat elégették, ha a hatóságok kezébe kerültek, de néhány példány fennmaradt a levéltárakban. Vidmár és Mirnié műveiből látható, hogy a röplapok száma igen nagy volt. 129 AVII, Pop. 3, k. 27, br. 39, 324, 341. 130 DASIP, Poslanstvo London, 1919, 274. 579. Londoni jelentések 1919. ápr. 15-én és máj. 24-én. 131 Pesti Napló, 1919. márc. 29., ápr. 9.
